Page 99 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 99

legközelebbi  szomszéd  is változtatott  rajta,  sőt  maga  az  adatközlő  is,  ha  éppen  vala­
       mely  komponens  nem  úgy jött  össze,  mint  máskor.  2 4 8
           Ugyanez  mondható  el  az elnevezésről  is. Ma a krumplis tésztákat  legtöbb  helyen
       slambuc  néven  ismerik.  Régebben  eléggé  elterjedt  volt  az  öhön. De  nevezték  öreg-
       tisztának,  betyárosnak,  öreg  lebbencsnek,  nyögvenyelőnek,  cserászkának,  dzsamá-
       nak.  Az  egyes  adatközlők  minden  elnevezés  mögött  valamilyen  apróbb  szerkezeti
       eltérést  is sejtetnek,  de  ezek  az  eltérések  a  tájban  teljesen  összekeverednek.  Lehet  az
       is,  hogy  a  fogalmi  keveredés  újabb  eredetű,  de  ma  már  nehéz  lenne  kideríteni,  hogy
       az  utóbbi  száz  esztendő  alatt  melyik  elnevezés  milyen  régebbit  szorított  ki. Talán  az
       egyetlen  slambuc  név az,  melyet  1850  előtt  tájunkon  nem  használtak.  2 4 9  Gyakoribb
       variációk:
           1.  Bográcsban  szalonnát  izzítottak.  Beleforgatták  a  tésztát  és  a  karikára  vágott
       krumplit.  Vízzel  felöntötték,  sózták  és öregre  főzték.  (Berettyóújfaluban  öhöm,  slam­
       buc).
           2.  Szalonnát  olvasztottak,  vízzel  felengedték,  sózták,  belefőzték  a  krumplit.
       Amikor  a krumpli  félfövésben  volt, beletették  a  tésztát,  megsózták  s pirosra  sütötték.
       (Hortobágy,  slambuc.)
           3. Szalonnát  olvasztottak,  a  zsírban  hagymát  pirítottak.  Beleforgatták  a krump­
       lit,  vízzel  felöntötték,  sózták,  végül  a  tésztával  sűrűre  főzték.  (Hajdúböszörményben
       öregtiszta, dzsamé, slambuc,  Hajdúnánáson:  öhön.)
           Ugyanez,  csak  a  zsírban  paprikát  is  oldottak.  (Debrecen,  Hajdúszoboszló,  Haj­
       dúhadház,  Püspökladány,  Biharnagybajom:  öhön,  slambuc;  Földes,  Konyár:  slambuc;
       Berettyóújfalu,  Biharnagybajom:  öreglebbencs,  betyáros;  Újszentmargita:  öregleb­
       bencs, öhön,  slambuc;  Újtikos:  öhön,  slambuc,  cserászka  stb.)
           4.  Szalonna  helyett  disznózsírt,  vagy  hájat  izzítottak  (Fülöp,  öhön).
           5. A pirított  szalonnazsírba  előbb  a tésztát  forgatták  bele,  kissé pirították,  vízzel
       feltöltötték,  sózták,  paprikázták,  majd  végül  főzték  bele  a  krumplit.  Néha  erős  pap­
       rikát  is  főztek  bele.  (Kaba, Kismarja, Sáránd,  Nagyléta,  Tiszacsege, Kornádi,  Zsáka,
       Hajdúszovát  stb.)  Neve  ugyanolyan  változatos,  mint  az  előbbieknél.  Hajdúszováton
       úgy  tudják,  hogy  ha  a  tésztát  megpirítják,  akkor  öhön,  ha  nem,  akkor  slambuc.

           Öregreszelt
           A  lebbencstészta  helyett  reszelttésztát  főztek  a  krumplilébe  (Újszentmargita,
       Püspökladány,  Biharnagybajom).

           Paprikás  galuska
           Egyszerű  paprikáskrumplit  készítettek,  s aztán  kavart  galuskát  főztek  bele  (Deb­
       recen,  Kornádi,  Püspökladány,  Tiszacsege).

           Késsel  vágott  galuska
           A  tojással  gyúrt  tésztát  kézben  ellapították,  s késsel  a  fövő  vízbe  beledobálták.
       Kockára  vágott  krumplit  főztek,  s  ezt  hagymás  zsírban  összetörték,  majd  a  megfőtt
       galuskával  összekeverték  (Hajdúböszörmény,  Püspökladány).
   94   95   96   97   98   99   100   101   102   103   104