Page 91 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 91

Földesen,  Ártándon,  Püspökladányban  káposztával  ették.  Balmazújvároson  a  néme­
      teknél  kásagaluska, kerseknep  a  neve.  Kismarjában  a  kiszaggatott  puliszkát  forró
      zsírban  kisütötték,  borsozták.  Újtikoson  hasonlóan,  itt ganca  a  neve.

          Lisztpulicka,  grízpulicka
          Komádiban  a kukorica, vagy búzalisztre  főtt  krumplit  is raktak. A  keveréket sű­
      rűre  főzték,  zsíros  kanállal  kiszaggatták  és hagymás  zsírba  forgatták.  (Ugyanez:  Föl­
      des,  Zsáka,  Hajdúhadház,  Püspökladány).
          Rizskása
          A  megmosott  rizskását  sós vízben  vagy  húslében  megfőzték,  majd  levét  leöntve
      borssal  meghintették,  zsírozták. Újabban  rendszerint  köretként  fogyasztják,  régebben
      önálló  fogás  volt.

          Kása  tejjel,  karimás  kása
          Készülhetett  köles-, vagy  kukoricakásából,  esetleg  puliszkából.  Karimáskása  ne­
      vét  onnan  kapta,  hogy  a  megfőtt  kását  a  tálban  kanállal  szétnyomkodták,  hogy  „ka­
      rimája  legyen",  s  a  meleg  kására  hideg  tejet  öntöttek.  (Minden  helységben  ismert.)
      Több  helyen  megvárták,  míg a  kása  kihűlt,  ekkor  kanállal  csészékbe  szaggatták  s rá
      hideg, vagy  frissen  fejt  langyos  tejet  öntöttek.  Utóbbi  különösen  kedvelt nyáresti  étel
      volt  (Kismarja,  Biharnagybajom,  Hajdúhadház).  Fülöpön  kásapuliszka  a  neve.

           Ótott kása
          Debrecenben  2  liter  tejhez  1 liter  tejfelt  kevertek.  Ettől  a  tej  megaludt.  Ekkor
      megfőzték  a  kását,  tányérra  kirakták,  megvárták  míg kihűlt,  s ekkor  a  tejfellel  együtt
      megaludt  tejet  kanállal  rárakták  a  kására  lehetőleg  úgy, hogy  az  aludttej  ne  törjön
      össze,  hanem  kanalanként  egyben  maradjon.  2 3

          Szérdékes  kása
                                                              239

          A  Sárrét  környéken  a  főtt  kására  kanállal  aludttejet  raktak.

          Pergelt  kása
           A  fövő  kukoricakása  közé  az  előbb  kiszitált  kukoricalisztből  beleszitáltak  né­
       hány  kanállal,  hogy  sűrűbb  legyen.  Ha  megfőtt,  tányérra  rakták  és  forralt  tejet  ön­
       töttek  rá  (Nagykereki, Püspökladány,  Hajdúhadház).  Debrecenben  barna  búzalisztet
       kevertek  a  fövésben  levő  kása  közé.
           Tejbekása
           Régebben  köles,  azután  kukorica, legújabban  rizskásából  készül.  Lényege,  hogy
       a  kását  tejben  megfőzik  jó  sűrűre,  majd  tálaláskor  a  tetejét  megcukrozzák,  és  leg­
       több  helyen  fahéjjal  szórják  be  (Tiszacsege,  Álmosd,  Zsáka,  Kismarja). Neve  Debre­
       cenben  tejesgombóta, Álmosdon  erjesztett  kása.  Sok  helyen  mondják  a  kásafélének
       megfelelően  tejberizsnek.
   86   87   88   89   90   91   92   93   94   95   96