Page 188 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

gyosa, 32. konchús, 33. tőgy, 34. fejér pecsenye, 35. felsár, 36. konchús (a másik lábon), 37. ka­
tikönyöke, 38. lábszárhús, 39. vastagfarok vagy ököruszály (1. a mellékelt rajzot).
A szarvasmarha részei:

177 DOROGI 1978. 586-599.
178 DMNA 80-34.38.
179 BENCSIK 1973. 118.
180 A debreceni cisgacsinálók rajzait közli: ECSEDI 1935. 35-46.
181 Pl. Bihardiószegen 1944-ben 642 ételféleség közül 298 tehát az ételek töb mint 46%-a leves volt.
MARTON 1968. 435.
182 MNL III. 451.
183 KARDOS 1943. 26.
184 VAJDA 1979. 337.
185 SCHRAM 1961. 271. Sok helyen az erjesztett gabonaféléből készült leveseket értik alatta, melye­
ket a Dunántúlon keszőce, a Palócföldön kiszi, Erdélyben cibre néven ismernek. MNL I. 722; Vi­
dékünkön azonban általában a legszegényebb, minden sűrítmény nélkül készült levesekre alkal­
mazhatjuk:
„Vízzel hozzá, ha bor nincs,
Ciberével, ha hús nincs!"
SZŰCS 1938. 216.
186 ECSEDI 1935. 55.
187 ECSEDI 1935. 56.
188 BENCSIK 1973. 126.
189 Ecsedi megjegyzése, miszerint a Tiszántúlon a gyümölcsciberét nem szerették, talán csak a tészta
és húskedvelő debreceniekre igaz:

„cibere,
nincsen húsa, csak leve,
hörbölje fel a fene!"

Biharban pl. igen kedvelt nyáresti eledel volt.
190 BÉRES 1986. 26.
191 VAJDA 1979. 338.