Page 185 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

74 OSVÁTH 1875. 16-17.
75 Kismarjában, s a szomszédos Csákó-pusztán 1930-1940. között sokszor láttam a varjúszedésnek
ezt a módját.
76 OSVÁTH 1975. 19.
77 OSVÁTH 1895. 21-22.
78 BENCSIK 1973. 122.
79 ECSEDI 1935. 88.
80 ECSEDI 1935. 209-212.
81 DÁM 1968. 247-267; DÁM 1979. 252-256; VARGA 1979. 212-214; Az Erdélyből is­
mert „vándorkemencék", „sütőharangok" nyomait megyénkben nem találtam meg. PONORI
THEWREWK 1929; SZILÁDY 1909.
82 SZŰCS 1938. 217; ECSEDI 1935. 57-58.
83 M N I. 64.
2
84 SZŰCS 1938. 217-218.
85 VISKY 1932. 84-86.
86 ECSEDI 1935. 217; CS. TÁBORY 1976. 171-180.
87 GUNDA 1989. 11-28.
88 MAGYARI 1989. 241-262.
89 A XVII. században Erdélyben még a főurak is fatányérról ettek. APOR 1978. 31-45.
90 A z utolsó káposztanyomó követ 1975-ben Kismarjából hoztam be a Déri Múzeumba. Lsz. V.
75.67.2.
91 VARGA 1978. 283-289.
92 ECSEDI 1935. 213.
S
93 P. ZALAY 1989. 191-239.
94 BARNA 1989. 71-79.
95 VAJDA 1989, 163-189.
96 ECSEDI 1935. 220.
97 ENYEDI 1962.
98 VARGA 1978. 286.
99 Derecskén pl. az első világháború után terjed el. DMNA 1665-77.4.
100 Rajzait közli: ECSEDI 1935. 36-46.
S
101 P. ZALAY 1989. 228-229.
102 ECSEDI 1935. 220-234.
103 Debrecenben 1774-ben „Kása Tsináló Társaság" alakult. Rendszabályaikat még 1833-ban is csak
a debreceni vásárbíró adta ki, de már szabályos céhszerű feltételeket szabott számukra. így a tár­
saság élére két „gazdasszonyt" választottak, akik 30 kr.-tól 1 forintig büntető joggal bírtak. Az ok­
levél szabályozta az árulás rendjét. A helyet sorshúzással nyerték a kásacsinálók, de kimondja a
szabály, hogy ott „csak magaés ne leánya" áruljon. Igaz mértéket tartson, s a vevőkkel „illendően"
bánjon és jó árut adjon. Nyers kölest minden kásacsináló maga vásároljon, és ne férje, leánya, cse­
lédje. A társaságot évente négyszer kell összehívni, s új tagokat csak a társaság vehet fel. Végig
egy „classis"-ba sorolták őket, tehát nem lehettek módosak. Évi adójuk egységesen 1,50-2,50 fo­
rint között volt. Számuk változó, 10-40 fő között mozog. HBMLT. IV. A. 1013/f.7.
104 LAMBRECHT 1915; SZŰCS E. 1978; Uő.: 1979.
105 SZŰCS 1938. 222.
106 A jő minőségű 1 mázsa búzából kb. 25 kg nullás-, 40 kg kenyérlisztet és 20 kg korpát adtak. 5
kg-ot számoltak „porlás"-ra, s 10 kg volt a vám. Hencida. DMNA 2056-83; Nagyobb malmokban
Debrecenben a XIX. század végén 11 féle lisztet őröltek. SZALACSI RÁCZ, DMNA 1012-70.20.
107 Újszentmargita. DMNA 2020-82.25.
108 A z olajütők Debrecenben már a XVIII. század első felében „Olajütő Társaságot", 1740-től pedig
valóságos céhet alkottak. Az olajütő mesterek száma 15-31 fő között váltakozott s a városban egy
külön erre a célra kijelölt helyen (Olajütő) működhettek. VARGA 1981. 344.
109 Vö.: M N I. 47-53.
2
110 VARGA 1974. 431-534; KURUCZ 1964.
111 VARGA 1970.
112 ECSEDI 1935. 197.