Page 184 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 184

35  ECSEDI  1935.  173.
            36  1936-ban vidékünkön  a katonaság  nagy diófapusztítást  végzett: a legszebb  diófatörzseket  fegyver­
               készítés  céljára  felvásárolták.
            37  Az  utakat szegélyező  eperfasorokat  az  1960-as,  70-es  években  irtották  ki. Régebben  a paraszt­
               udvarok  elengedhetetlen  dísze:  .feketén  bólogat  az  eperfa  lombja" (Arany).
            38  Debrecenben  1647-ben  már  „ősi  szokáshoz  képest"  osztanak  a  polgárok  számára  dinnyeföldet.
               ECSEDI  1935.  158; A  bagosi  és a konyán  dinnyéről: VARGA  (DMÉ.  sajtó alatt).
            39  BENCSIK  1973.  126.
            40  BENCSIK  1973.  9.
            41  BENCSIK  1973.  120.
            42  ECSEDI  1935.  8.
            43  Az  Őrségből  Kardos  László  11  féle  ehető  gombát  ismertet. KARDOS  1943.  16.
            44  ECSEDI  1935.  9.
            45  ECSEDI  1935.  8.
            46  ECSEDI  1935.  9.
            47  BENCSIK  1973.  116.
            48  Uo.
            49  BENCSIK  1973.  114.
            50  ECSEDI  1935.  159.
            51  BENCSIK  1973.  119.
            52  ECSEDI  1935.  8;  BENCSIK  1973.  116.
            53  ÉBNER  1925.  73; BENCSIK  1973.  116.
            54  BENCSIK  1973.  119.
            55.  BENCSIK  1973.,  112.
            56  Uo.
            57  M N  II.  38.
                  2
            58  VARGA  1970.
            59  ECSEDI  1935.  208;  KARDOS  1943.  20; SZEBENI  1962.  72.
            60  ECSEDI  1935.  107.
            61  KARDOS  1943.  8.
            62  SZŰCS,  1938,  15.
            63  Ecsedi  szerint a tiszántúli  ember „nem  tejevó".  ECSEDI  1935.  159; Ugyanakkor  tudunk olyan hor­
               tobágyi  pásztorról,  aki heteken  át egyebet  nem  evett,  csak tejet  kenyérrel.  BARTHA  1947.  235-
               236.  Sinka  István  a  bihari  pásztorköltő  ,/ehér  Isten"-nek nevezi  a tejet, mely a pásztorok minden­
               napi  eledele.  (Pásztorének)  Sárándon  úgy  tudták,  hogy  a  tej  gyógyítja  a  tüdőbajt,  ezért,  ha volt,
               reggel, este tejet  ettek  kenyérrel.  A  csecsemőnek  is tehéntejet  adtak, ha az  anyának  nem volt  elég
               teje. DMNA  2026-82.11.
            64  A  kenyérhéjból  főzött  „feketekávét"  Újszentmargitán  kevés  cukorral  ízesítve  tej  nélkül  is  itták.
               DMNA  2020-82.
            65  GUNDA  1975.  169-177.
            66  SZŰCS  1938.  218.  Szerinte  a  mocsarakban összegyűjtött  madártojást  „szakajtóval  beöntötték  a
               kemencébe,  ha megsült,  ették".
            67  VARGA  1978.  181.
            68  Ecsedi  szerint disznóbontáskor  a böllér  a még meleg  húsból  befal egy-egy  darabot. ECSEDI  1935.
               57.  Magunk hasonló  esettel  nem  találkoztunk.
            69  Néhány  kivételes  adatról  tudunk  Hajdúhadháztéglásról,  Püspökladányból.  Bereczki  Imre  jegyezte
               fel,  hogy  egy  hajdúszoboszlói  juhász  egy  télen, miközben  juhait  teleltette  egy  tanyán,  a kutyái  szá­
               mára  megvett  egy  rossz  lovat, s  ebből  talán  magais evett.  DMNA  l7l/a-5 .  1950.
            70  SZILÁGYI  1964.  281.
            71  ECSEDI  1935.  29-31.
            72  BÉ1 Mátyás  írja:  „a Tisza  2/3  része  víz,  1/3  része  hal". BÉL 1984.  348-351.
            73  A z  1940-es  évek  elején  a  sok  esőzés  miatt  a  Sárrét  környékén  sok  régi  lapos vízzel  föltöltődött,
               s ezekben  a tócsákban  megjelent  a csík.  Ekkor  magam is láttam, sőt fogtam  is csíkot,  de már  senki
               se  tudta megfőzni.  Állítólag  újabban  felbukkan a Hortobágyi  Nemzeti Pak nemrég  vízzel  feltöltött
               egykori  mocsaraiban is.
   179   180   181   182   183   184   185   186   187   188   189