Page 182 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

vevőket. Elsősorban rokonok, barátok, szomszédok, a gazda házához bejáratos mun­
kások és ezek családtagjai jöttek szívesen, akik munkájukért fizetést nem kaptak. A
bérük az volt, amit megettek, legfeljebb esténként egy-egy kosár szőlőt vihettek haza
ajándékként. Fontos volt, hogy egész nap együtt lehettek, beszélgettek, szórakoztak,
daloltak, sőt keveset táncolhattak is.
A szüreti étrend reggel kalács szőlővel. Akik kértek, kenyeret, szalonnát is ehet­
tek, zöld hagymával. Délre rendszerint kint a helyszínen főztek, szabad tűznél bog­
rácsban, vagy üstben, hordozható katlanokon. A debreceniek régen az érmelléki
szőlőikben több napos nagy szüreteket tartottak. Ilyenkor csigalevest, töltött káposz­
tát, serpenyőben sült pulyka-, csirkehúst ettek. A Hajdúságban éppen úgy, mint Bi­
harban a legtipikusabb szüreti ebéd a juhhúsos kása, vagy a birkapaprikás volt.
Természetesen, egész napon át volt bor, s lehetett enni kalácsot, szőlőt.
Este vacsorát is főztek, bár ezen már nem mindenki vett részt: sokan hazamen­
tek, hogy otthon a házi dolgokat elvégezzék. Ha délben volt húsleves, akkor a vacso­
ra rendszerint egytálétel volt: juhhúsos, vagy rucáskása. Ha délben nem volt leves,
akkor vacsorára húslevest főztek, hozzá sült húst, vagy töltött káposztát. 3 9 5
A közös evésre a gazdasági életben még több alkalom is adódott. Ilyenek voltak
a pásztorfogadás, a jószágkihajtás, a csőszfogadás, a gyepűkerülés. Ilyenkor rend­
szerint valamilyen húst főztek, Debrecenben perecet kínáltak a résztvevőknek. 39 6
Debrecenben feledésbe ment már a pünkösdi majális, amikor a debreceni gazdák
étellel, itallal megrakott szekerekkel mentek ki a Nagyerdőre, és ott evés-ivás közben
vidáman eltöltötték a napot.
A hétköznapi étkezések megszokott monotóniáját a felsoroltakon kívül még sok
külső, vagy szubjektív tényező megbonthatta (pl. váratlan vendég érkezése, betegség,
katonai bevonulás stb.), amikor mindig valamilyen ünnepélyesebb étel kerül az asz­
talra. Ezeket nem soroljuk fel, mert az étkezések rendjét megbontják ugyan, de ál­
talában a felsorolt ünnepi ételek valamelyike jelenik meg. De az étkezések rendje
ezekkel együtt teljes.