Page 183 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

JEGYZETEK

1 MNL V. 204; VARGA 1989. 7-25.
2 MORVAY 1950. 169; TÁLASI 1955. 31; VAJKAI 1947.
3 ECSEDI 1935.
4 MNL V. 202.
5 Uo.
6 Pl. a kakas a férfiasság jelképe, a disznó általában szerencsét hozó állat stb. MNL V. 204.
7 KISBÁN 1989.
8 Ezt igazolja: BÁTKY, M N I. 103; SCHWALM 1984. 211-214; VAJDA 1979. 336; CSERVE-
2
NYÁK 1991. 153-163.
9 KISBÁN 1965. 331.
10 ECSEDI 1935. 3.
11 MNL V. 203; BELLON 1974. 216.
12 Fiatal koromban magam is tanúja voltam, amikor 1940-ben Derecskéről Kismarjába jött férjhez
Pozsár Istvánné, Porkoláb Irma, rokonsági környezetében legalább 8-10 fajta sütemény honoso­
dott meg.
13 L E N G Y E L Sándorné szíves közlése.
14 Ezt igazolják SZABÓ László felsőtiszai megfigyelései is. SZABÓ 1964. 129-139.
14/a DMNA 2024-82; FÜR 1976. 203.
15 FÉNYES 1839. 39.
16 SZŰCS 1938. 223.
17 ECSEDI 1935. 156.
18 ECSEDI 1935. 157.
19 MÁRTON 1968. 436.
20 A XIX. század végén Esztárban eladásra is termelték. OSVÁTH 1875. 356; ugyanakkor a balma­
zújvárosi németek nem kedvelték. VAJDA 1979. 339.
21 VARGA 1978. 169.
22 KÓSA 1965. 93-116; SCHRAM 1961. 273; Bihardiószegen 1944-ben kiemelkedően legfonto­
sabb ételalapanyag. MÁRTON 1968. 436.
23 VARGA 1974.
24 Hajdúnánás, DMNA 896-65.38
25 ENYEDI 1962; Ua. 1963.
26 VAJDA 1979. 336.
27 A Dunántúl egyes vidékeire jellemző répa savanyítást vidékünkön nem ismerték. M N I. 76.
2
28 SCHRAM 1961. 273; Uő.: 1964. 582.
29 VARGA 1974.
30 VARGA 1988. 169-177.
31 ECSEDI 1935. 158.
32 VARGA 1975; Püspökladány DMNA 624-70.8.
33 ECSEDI 1935. 163-165. Szerinte Debrecenben a gyümölcsfa csak véletlenül nő meg. A debreceni
ember a gyümölcsöt nem eszi, hanem a gyereknek adja, vagy moslékba a disznónak hányja.
34 VARGA 1975. 431-534; KURUCZ 1964.