Page 173 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

reggelén minden pásztornak minden gazda adott egy kisebb fonott kalácsot. Külön­
ben találó a sárándi mondás:
- „Mit ettetek?
- Karácsonykor kalácsot, húsvétkor kenyeret, pünkösdkor meg kenyérből se et­
tünk eleget."
Ha a pünkösd későbbre tolódott, ilyenkor már megjelentek a tavaszi zöldségek.
Ezért pl. Fülöpön ilyenkor szőlőlevélbe töltött töltikét főztek.

A karácsonyi ünnepkör

Katolikusoknál régebben a karácsonyt is böjti időszak előzte meg. A XX. század
első felében már csak a dec. 24-i böjtre emlékeznek. Ilyenkor a bihari falukban főtt
tésztát, nudlit, angyalbögyörőt, kölődört főztek. Derecskén lőreciberét ettek, ka­
láccsal. Fülöpön, Újtikoson ilyenkor aszalt szilvaleves és mákos, diós bobályka volt
az ebéd. Tiszacsegén mákos gubát ettek. A fülöpiek az esti órákban érkező vendége­
ket, kán tál ókat is mákos, túrós bobályka val kínálták.
A karácsonyi étrend a szokásos vasárnapi menü gazdagabb változata. Reggeli
tejeskávé, sült kolbász, sült szalonna, sült tojás, kalács, boros, vagy rumos tea. Az
ebéd húsleves, töltött káposzta, sült húsok (elsősorban tyúk és apró pecsenye). Kará­
csonykor elmaradhatatlan a kalács, mégpedig annak lehetőleg többféle változata. A
kalács mellett újabban elmaradhatatlan még valamilyen édes sütemény. Ezt a szegé­
nyebbeknél lepényféle, különféle kőttes helyettesíti, a jobb módúaknái hájas tészta,
cukrozott sütemények, újabban krémesek jelentik. Karácsonykor néha még a gyü­
mölcs is az asztalra kerül, különösen a dió, alma, mogyoró.
A karácsony esti vacsora lényegében az ebéd mása, sokszor éppen maradéka.
Katolikusoknál azonban mindez kultikus mozzanatokkal telítődött. A sárándi kato­
likusok pl. az asztalra égő gyertyát tettek. Hájdőnánáson főleg kakast vágtak, mert
az hasznot hoz. 3 7 7 Ugyanitt sült tököt is szívesen ettek, mert ez is szerencsét hoz.
Sárándon, Fülöpön, Hajdúnánáson a karácsony esti asztalra almát, diót, ha volt sző­
lőt tettek. Újszentmargitán a vacsoraasztal alá egy kosár szénát tettek, s belefektet­
tek egy erre a célra készített babát, mely Jézus Krisztus jelenlétét szimbolizálta.
Fülöpön vacsorára kocsonyát ettek, s a karácsonyi kalács sütésekor a teknő oldalára
ragadt vakarékból sütött tésztát a teheneknek, borjúknak adták.
Karácsony második napján az első napról maradt ételeket, tésztaféléket fo­
gyasztották el. Ezzel kínálták a köszöntőket, betlehemeseket, s minden betérő vendé­
get, természetesen borral kiegészítve.
Karácsony és újév közt nem fogyasztottak „fakadékos" ételeket, vagyis pa­
szulyt, lencsét, borsót, kását, mert azt tartották, hogy ezektől a következő évben az
elfogyasztója fakadásokat, azaz keléseket kap (Sáránd, Hencida, Fülöp, Báránd). 3 7 8