Page 171 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

Kivétel Debrecen, ahol szilveszter estére kappant sütöttek. Fülöpön, Hajdúnánáson
szilveszterkor tököt sütöttek, hogy sok pénzük legyen az újévben, meg ez szerencsét
hoz a jószágtartásban is.
Újév reggelén legtöbb helyen rétes, vagy hájastészta várta a köszöntőket (Kis­
marja, Báránd, Derecske, Nagykereki, Hajdúnánás, 3 7 1 Újszentmargita). Hajdúszová­
ton kásás bélest kaptak az újévi köszöntők. 3 7 2
Az újévi ebéd általában a vasárnapi ebédhez hasonlított, de sehol se főztek ba­
romfit, ezzel szemben mindenütt előnyben részesítették a disznóhúst, mert „a disznó
373 *
előre túr", tehát szerencsét hoz az újévben. Egész napon at malacsült várta a kö­
szöntő zenészeket is. Újév napján szívesen ettek kocsonyát is (Szerep, Püspökladány,
Újszentmargita, Hajdúnánás stb.).
Szilveszteri böjtre utaló jelenség, hogy Hajdúszováton ilyenkor szilvaciberét
főztek. Katolikus falukban az újévi ebédet már az előző napon megfőzték.

Újévtől Pünkösdig

Ezt az időszakot három nagyobb szakaszra tagolhatjuk. Január, február, egészen
húshagyó keddig a farsangi időszak. Ezt az időszakot tájunkon nem nagyon külön­
böztették meg, legfeljebb annyiban, hogy ekkorra estek a téli társas összejövetelek.
A Hajdúság kivételével az 1930-as évekig még éltek a fonók, gyakori volt az estézés,
kukoricahántás, tollfosztóka, szombat estéken a cuháré, ricsaj, játszó néven ismert
táncos összejövetel. Ezeken az összejöveteleken gyakran felbukkantak hagyományos
ételféleségek.
Sok helyen sütöttek pl. farsangi fánkot. Sárándon ezt valamivel nagyobbra sü­
tötték, mint rendesen, s tetejére lekvárt tettek. Újszentmargitán is fánkot (pampuc-
ka)> g y csőrögét (fterőke) sütöttek. Ismerik a farsangi fánkot Bárándon, Egyeken
v a
is. Téli összejövetelek kedvelt csemegéje a cukrozott, vagy mézes főtt kukorica. Ál­
talában erre az időszakra esnek a disznótorok, ezért igen sok húsos, zsíros ételt esz­
nek.
A hamvazó szerdával kezdődő, s hat hétig tartó böjtös időszak a görög katolikus
lakosság étrendjét teljesen átalakította. Erőteljesen befolyásolta a római katolikusok
étkezését is, de bizonyos mértékben még a reformátusok táplálkozásában is érezteti
hatását.
Húshagyó kedden pl. Hajdúnánáson a reformátusok is tyúkot öltek, hogy a
nemsokára kelő csirkékhez szerencséjük legyen. Kábán a húshagyó kedden elfo­
gyasztott tyúk csontját egy zacskóba tették, s a padláson a szelemengerendára felkö­
tötték, hogy nyáron a baromfi el ne hulljon. 3 7 4
A böjtös ételek legfőbb jellegzetessége, hogy zsír helyett olajjal főzték. Ezt a
katolikusok egész böjti idő alatt betartották. Mivel a húsok általában nem mentesek
a zsírtól, a böjtöt szigorúan betartok húst nem ettek. Előtérbe kerültek tehát a zsír­
talan kásák, főtt tészták, a különböző ciberék, ciberelevesek. Zsákán a görög katoli­
kusok tejes ételt se fogyasztottak. Ezt a római katolikusok nem követelték meg.