Page 171 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 171

Kivétel  Debrecen,  ahol  szilveszter  estére  kappant  sütöttek.  Fülöpön,  Hajdúnánáson
       szilveszterkor  tököt  sütöttek,  hogy  sok  pénzük  legyen  az  újévben,  meg  ez  szerencsét
       hoz  a  jószágtartásban  is.
           Újév  reggelén  legtöbb  helyen  rétes,  vagy  hájastészta  várta  a  köszöntőket  (Kis­
       marja,  Báránd,  Derecske,  Nagykereki,  Hajdúnánás,  3 7 1  Újszentmargita).  Hajdúszová­
       ton  kásás  bélest  kaptak  az  újévi  köszöntők.  3 7 2
           Az  újévi  ebéd  általában  a vasárnapi  ebédhez  hasonlított,  de  sehol  se  főztek  ba­
       romfit,  ezzel  szemben mindenütt  előnyben  részesítették  a disznóhúst,  mert  „a  disznó
                                            373            *
       előre túr", tehát  szerencsét  hoz  az  újévben.  Egész  napon  at  malacsült  várta  a kö­
       szöntő  zenészeket  is. Újév  napján  szívesen  ettek  kocsonyát  is  (Szerep,  Püspökladány,
       Újszentmargita,  Hajdúnánás  stb.).
           Szilveszteri  böjtre  utaló  jelenség,  hogy  Hajdúszováton  ilyenkor  szilvaciberét
       főztek.  Katolikus falukban  az  újévi  ebédet  már  az  előző  napon  megfőzték.


           Újévtől  Pünkösdig

           Ezt  az  időszakot  három  nagyobb  szakaszra tagolhatjuk. Január,  február,  egészen
       húshagyó  keddig  a  farsangi  időszak.  Ezt  az  időszakot  tájunkon  nem  nagyon  külön­
       böztették  meg,  legfeljebb  annyiban,  hogy  ekkorra  estek  a  téli  társas  összejövetelek.
       A  Hajdúság  kivételével  az  1930-as évekig még éltek  a fonók,  gyakori volt  az  estézés,
       kukoricahántás,  tollfosztóka,  szombat  estéken  a  cuháré, ricsaj,  játszó  néven  ismert
       táncos  összejövetel.  Ezeken  az  összejöveteleken  gyakran  felbukkantak  hagyományos
       ételféleségek.
           Sok  helyen  sütöttek  pl. farsangi  fánkot.  Sárándon  ezt  valamivel nagyobbra  sü­
       tötték,  mint  rendesen,  s  tetejére  lekvárt  tettek. Újszentmargitán  is fánkot  (pampuc-
       ka)> g y  csőrögét  (fterőke)  sütöttek.  Ismerik  a  farsangi  fánkot  Bárándon,  Egyeken
           v a
       is.  Téli  összejövetelek  kedvelt  csemegéje  a  cukrozott, vagy  mézes  főtt  kukorica. Ál­
       talában  erre  az  időszakra  esnek  a  disznótorok,  ezért  igen  sok  húsos,  zsíros  ételt  esz­
       nek.
           A  hamvazó  szerdával  kezdődő,  s hat  hétig  tartó böjtös  időszak  a görög katolikus
       lakosság  étrendjét  teljesen  átalakította.  Erőteljesen  befolyásolta  a római katolikusok
       étkezését  is, de  bizonyos  mértékben  még a  reformátusok  táplálkozásában  is  érezteti
       hatását.
           Húshagyó  kedden  pl.  Hajdúnánáson  a  reformátusok  is  tyúkot  öltek,  hogy  a
       nemsokára  kelő  csirkékhez  szerencséjük  legyen.  Kábán  a  húshagyó  kedden  elfo­
       gyasztott  tyúk  csontját  egy  zacskóba  tették,  s a  padláson  a szelemengerendára  felkö­
       tötték,  hogy  nyáron  a  baromfi  el  ne  hulljon.  3 7 4
           A  böjtös  ételek  legfőbb  jellegzetessége,  hogy  zsír  helyett  olajjal  főzték.  Ezt  a
       katolikusok  egész  böjti  idő alatt  betartották.  Mivel  a  húsok  általában  nem  mentesek
       a  zsírtól,  a  böjtöt  szigorúan  betartok  húst  nem  ettek.  Előtérbe  kerültek  tehát  a  zsír­
       talan  kásák,  főtt  tészták,  a  különböző  ciberék,  ciberelevesek.  Zsákán  a  görög  katoli­
       kusok  tejes  ételt  se  fogyasztottak.  Ezt  a  római  katolikusok  nem  követelték  meg.
   166   167   168   169   170   171   172   173   174   175   176