Page 172 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

Újszentmargitán pl. a böjti időszak alatt is szívesen főztek habart leveseket, s a főtt
tésztákat vajaljával ízesítették.
A reformátusok napi étrendjében a böjt hatása abban mutatkozik, hogy ezek­
ben a hónapokban több főtt tésztát esznek, több tejet, tejfelt, mézet fogyasztanak,
mint máskor. Különösen a pénteki napokon mérsékelik a zsíros ételek fogyasztását.
Sok faluban tipikus pénteki eledel a paszulyleves, s általában kerülik a zsíros étele­
ket.
A legszigorúbb böjtöt a görög katolikusok a nyíri falukban, s a görögkeleti val­
lású románok tartották. Fülöpön pl. még az 1910-es években is „szigorú böjtöt" tar­
tottak, tehát nemcsak zsíros ételt, de még tejet és tojást se ettek, kivéve a sárga
túrót, melyet a szigorú böjt alatt is elfogyasztották. 37 5
Legszigorúbb böjtös nap a nagypéntek. A hithű görög katolikusok, de némely
helyen a rómaiak is ezen a napon teljes böjtöt tartottak, azaz egész nap semmit nem
ettek. A nagypénteki böjt még a református falukat is érintette: általában ezen a na­
pon ők se ettek zsíros ételt, hanem ciberét, ciberelevest, mákos, túrós laskát főztek,
igaz, a debreceniek ezt azért jól meghintették szalonna tepertővel. Nagypénteken a
református falukban is tengerit pattogtattak. Újszentmargitán a böjtöt azzal enyhí­
tették, hogy napraforgót pirítottak s azt ették.
Húsvét vasárnap reggelén aztán véget ért a böjt. Ilyenkor mindenütt a megszo­
kottnál dúsabb ebédet főztek. A hozzávalókat már előző nap elkészítették. A katoli­
kusok mindenütt kalácsot sütöttek, sonkát, tojást főztek, s ezeket egy üveg borral
húsvét reggelén elvitték szentelésre. Legjellemzőbb a hajdúdorogiak 5 rózsával díszí­
tett pászkakalácsa. Fülöpön, Nyírábrányban, Budaábrányban sódart, kolbászt, töltött
tyúkot és sárga túrót is szenteltettek.
A szentelékeket erre a célra készített díszes vesszőkosarakba rakták, s szent jel­
vényekkel díszített szentelő kendővel leterítették. A felszentelt ételeket húsvét nap­
ján elfogyasztották, ezekkel a köszöntőket, locsolókat is megkínálták. Általában
vigyáztak arra, hogy a szentelmények minden morzsáját megőrizzék. Amit már nem
ettek meg, azt az állatoknak adták (Sáránd). Fülöpön a szentelt tojások héját eléget-
t é k . 3 7 6
A húsvéti ünnepi ebéden elmaradhatatlan volt a tyúkhúsleves. Nagyon sok he­
lyen főztek töltött káposztát, kocsonyát (Egyek, Újszentmargita, Püspökladány, Haj­
dúnánás), némely helyen birkapörköltet (Egyek, Biharnagybajom), báránysültet
(Hencida, Gáborján, Biharnagybajom, Hajdúhadház, Báránd). Újabban ott is sokan
főznek sonkát, ahol nem szokás a szenteltetés, mert a húsvéti locsolókat főtt sonká­
val is illik megkínálni. Húsvétkor elmaradhatatlan volt a kalács, s mellette még va­
lamilyen édes sütemény, régebben fánk, csőröge, újabban szalakális, cukrozott
tészták.
A húsvéti ételtobzódás után az évi rendes kerékvágásba tért vissza a táplálkozás
menete. A tavaszi évad utolsó nagy ünnepe a pünkösd étrendje már alig tért el a
rendes vasárnapi menütől. Ilyenkor már kimerülőben volt a télen feltöltött kamara,
az új meg még nem érkezett el. Ezért a pünkösdi kalács az egyetlen, amit legalábbis
a Berettyó-menti falukban sohase hagytak el, mivel itt szokásban volt, hogy pünkösd