Page 140 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 140

ben  az  esetben  1 ^kg  liszthez  csupán  2  tojás  sárgáját  használták,  s  a víz helyett  íróval
          állították  össze.
              Álmosdon,  Hajdúnánáson  egy összemarík liszthez  4-5  tojás  sárgáját,  egy  evőka­
          nál  rumot  vagy pálinkát,  ugyanennyi  tejfölt,  csipetnyi sót, 2-3  evőkanál  porcukrot és
          késhegynyi  szódabikarbónát  gyúrtak.
              Fülöpön  3  kg búza  liszthez  adtak  1-2  tojást,  kevés  szódabikarbónát  („pezsgőt")
          cukrot  és  olajat.  Itt  olajban  sütötték  ki. Tiszacsegén  az  1 kg  lisztből,  3-4  tojásból,
          borral,  tejjel,  tejfellel  gyúrt  tésztát  ugyancsak  olajban  sütötték  ki. Itt  nem  téglalap,
          hanem  rombusz  alakúra  metszették  a  tésztát,  és ennek  egyik sarkát  fordították  át  a
          közepére  szúrt  lyukon.  Hasonló  Újszentmargitán,  de  itt valamivel  több  cukrot  tettek
          bele.
              Kismarjában,  Nagykerekiben  30  dkg liszthez  adtak  3  tojást,  3 evőkanál  cukrot,
          pici  sót,  s  szódabikarbóna  helyett  legtöbbször  kb.  3  dkg  élesztőt.  Itt  mindig  zsírban
          sütötték.

               Túrós,  lekváros csőröge
              A  téglalap  alakúra  metélt  lapocskák  egyik  felére  cukrozott  túró,  vagy  lekvár
          csomócskát  tettek.  A  tészta  másik  végét  ráhajtották,  kissé  megnyomkodták,  hogy
          összeragadjon,  s  zsírban  kisütötték  (Püspökladány,  Hajdúhadház,  Nagykereki). Deb­
          recenben és Kismarjában  lekváros  derelye  néven  ismerik.  33 9



               Tésztasulyom,  sulyomtészta
              A  csőrögetésztát  kissé  keményebbre  gyúrták,  és vastagabbra  nyújtották,  mint  a
          csőrögét.  Kb. 5x5  cm-es  kockákra  vágták,  melyeknek  a  négy  sarkát  kissé  megnyúj­
           tották  és  vízszintes  irányban  bevágták.  így  a  forró  zsírban  a  sarkai  szétnyíltak,  s
          csücskei  hegyesen  álltak  szét,  mint  a  súlyomnak  (Debrecen,  Hajdúböszörmény,  Haj­
          dúnánás,  Berettyóújfalu,  Kismarja,  Hajdúszovát,  Biharnagybajom,  Püspökla-
          d á n y ) .  3 4 0
               Hajdúböszörményben  ugyanebből  a  tésztából  perec  formákat  is  sütöttek,  s itt
          ezt  nevezték  karingónak.

              Rózsafánk
               2. variáció  (1. 168.  o.) Az elnyújtott  csőrögetésztából  kerek  formákat  szaggattak,
          erre  egy  ugyanilyen  nagyságú,  de  a  közepén  átlyukasztott  perecet ragasztottak. Szé­
           lét  körben  éles  késsel  bevagdalták,  majd  zsírban  kisütötték.  Tetejére  a  kis  lyukba
          lekvárt  tettek  (Álmosd,  Hajdúhadház).


               Tolófánk
               1/2  liter  tejet  feltettek  főni.  Fövés  közben  annyi lisztet szórtak  bele,  míg  „öreg"
           nem lett. Kevés sót  is kevertek  bele,  majd  hűlni  hagyták.  Közben  cukorral kevert to­
          jással  gazdagították.  A vastag pépet  kanállal  a forró  zsírba  beleszaggatták.  Régebben
           hurkatöltővel  nyomták  ki, s  ahogy  jött  ki a  „duduján",  egy-két  cm-enként  beleszag-
   135   136   137   138   139   140   141   142   143   144   145