Page 138 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 138

mint  a  kenyérlángost.  Ha  megkelt,  palacsintasütőben  forró  zsírban  mindkét  oldalát
           pirosra  sütötték  (Álmosd,  Biharnagybajom,  Püspökladány,  Hajdúhadház).

               Krumplilángos  kelesztés  nélkül
               A  főtt  krumplit  liszttel,  sós vízzel  összegyúrták.  Kar vastagságú  rudat  formáltak
           belőle,  majd  ezt  kb. tojás  nagyságú  darabokra  vágták,  kis cipót  formáltak  belőle, el­
           nyújtották  és zsírban,  vagy  olajban  kisütötték.  A  szegényebbek  zsír  nélkül  a  tűzhely
           plattján  pirították  meg,  s utólag  kenték  meg  kevés  zsírral  vagy  olajjal.  Fülöpön  fala­
           tonként  olajba  mártották.  Újszentmargitán  néha  fokhagymával  ették,  Újtikoson  lek­
           várral  kenték.

               Káposztás  lángos
               A  tejben  futtatott  élesztővel  kelesztett  tésztát  olvasztott  zsírral  megkenték.  Szé­
           lére  csíkban  sóval,  borssal  ízesített  párolt  édes  káposztát,  vagy cukrozott  hordós ká­
           posztát  helyeztek.  A  tésztát  a  káposztára  ráhajtva  felsodorták  hurkába.  Ezután
           darabokra  vágták,  s  az  egyes  kis  darabokat  palacsintaszerűen  elnyújtva  lábasban
           vagy tepsiben  forró  zsírban  kisütötték.  Esetleg  még sülés után  is átkenték  zsírral (Ál­
           mosd).

               Rongyos,  vagy  kolompíros  palacsinta
               Sós  vízzel  jól  munkálható  tésztát  gyúrtak.  Lisztezett  táblán  elnyújtották  s  fa­
           gyos  zsírral  lekenték.  Rá  kb. ugyanennyi  tört  főtt  krumplit  helyeztek,  majd  a  tésztát
           rúdba  felsodorták.  Ezután  5 cm-es darabkákra  vágták,  a korongokat  palacsintaszerű­
           en elnyújtották,  s palacsintasütőben  zsíron  kisütötték  (Kismarja, Nagykereki, Gábor­
           ján,  Konyár,  Hajdúhadház,  Biharnagybajom).
               Almosdon,  Püspökladányban,  Biharnagybajomban  a  krumplit  a  tésztával  nyúj­
           tás  előtt  összedolgozták.  Az elnyújtott  tésztát  zsírral  kenték,  felsodorták,  s  hasonló
           módon  darabokra  vágtva,  elnyújtva  zsírban  sütötték.  Néha  lekvárral  kenve  fogyasz­
           tották.



               FÁNKOK

               Kerekfánk
               Kb.  1 kg lisztet  langyos  tejjel,  3-4  tojással,  kevés  sóval  összegyúrtak.  Hozzáad­
           tak kb. 3 dkg élesztővel  futtatott  tejet. Az egészet  tálban  meglehetősen  lágyan,  de jól
                                                                                k
           munkáihatóvá  kikavarták. Kb.  l - l 1/2  óráig  kelni hagyták,  majd  lisztezett  táblára i­
           borították.  Kézzel  kissé  ellapogatták,  s vizes  pohárral  kiszaggatták.  Rövid  pihentetés
           után  bőséges  forró  zsírben  kisütötték.
               Maga  az  alaptészta  mindenütt  ismert, elnevezése  azonban  változó. A fánk  nevet
           mindenütt  ismerik. Álmosdon  finomfánk,  Tiszacsegén,  Újszentmargitán  pampucka,
          pampuszka  a  neve.  Hajdúhadházon  siska,  a  balmazújvárosi  németeknél  kihiltyi  né­
           ven  ismerik.
   133   134   135   136   137   138   139   140   141   142   143