Page 136 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

Hájas kifli
Kb. 1/2 kg lisztet 30 dkg hájjal, 1/2 dl ecettel, 2 tojással, 2 dl tejfellel jól
összegyúrtak. Cipó formában 4 órát pihenni hagyták, majd vékonyra elnyújtották és
olvasztott zsírral megkenték, liszttel megszórták és rúdba felsodorták, s pihentették
egy keveset. Ezután a rúdból kisebb darabokat vágtak, ezeket külön-külön elnyújtot­
ták, szilvalekvárral megtöltötték, és kiflibe formálva kisütötték. Ha kisült, minden
darabot porcukorba forgattak (Álmosd, Derecske, Kismarja).

Krumplirétes szegényesen, vagy kolompíros lángos
A főtt krumplit liszttel fánk sűrűségűre gyúrták, elnyújtották, s ekkor zsír he­
lyett liszttel megszórták, majd tekercsbe sodorták. Pihentetés után 5 cm-es darabok­
ra vágták, a darabokat elnyújtották, s ezeket kemencében, vagy a tűzhely lapján
megsütötték. Mint a kenyérlángost, zsírral kenve ették (Tiszacsege, Álmosd, Püspök­
ladány, Hajdúhadház).

Pogácsák

A parasztember leggyakrabban fogyasztott süteményei a különböző zsíros pogá­
csák voltak. A pogácsa szó elsősorban a tészta formájára utal. így készülhettek po­
gácsák kelt tésztából, tejben futtatott élesztővel, szódabikarbónával is.
Legtipikusabbak azonban a keltetés nélkül készült pogácsák.

Pogácsa
A lisztet sóval, zsírral, vízzel összedolgozták, 1-2 cm vastagra elnyújtották, te­
tejét késsel megvagdalták, pogácsaszaggatóval kiszaggatták, majd tepsiben kemencé­
ben kisütötték. A k i tehette, tejfelt is kevert a tésztába, így finomabb lett. Sokan a
tészta tetejét tojással kenték.
Mindenütt ismerték. Alig múlt el hét, hogy meg ne sütötték volna, így hétköz­
napokon is fogyasztották, s vitték magukkal az utazók is. Disznótor hajnalán a fris­
sen sült pogácsa elmaradhatatlan. Balmazújvároson restpogácsa a neve. A sárréti
falvakban régen dercéből is sütötték. Neve ekkor dercepogácsa. Több helyen tejben
futtatott élesztőt is adtak a tésztához, hogy „könnyebb" legyen (Nagykereki, Hajdú­
böszörmény). Az élesztőt néhol szódabikarbóna helyettesítette, s ilyenkor kevés
aludttejet is adtak hozzá. Neve ekkor: pezsgős pogácsa (Fülöp). A Hajdúságban né­
hol tejfellel, tojással is gazdagították. Neve: tejfeles pogácsa (Hajdúböszörmény,
Hajdúnánás).

Vajas pogácsa
Ebben az esetben zsír helyett vajjal gyúrták a tésztát. Ezt „előkelőbbnek" tar­
tották, mint a zsíros pogácsát, ezért inkább ünnepélyesebb lakomák alkalmával sü­
tötték. 3 2 7