Page 133 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 133

Rétesek


           A  rétes  igen  régen  ismert,  nálunk  is széltében  elterjedt  sütemény'  Nálunk  is
       több  variációban  készült.


           RÉTES,  SZÁRAZRÉTES,
           HÚZOGATOTT     RÉTES, HÚZOTT     BÉLES
           1. Nullás  lisztet sós vízben, vagy savóban  addig dolgoztak, míg a  tészta  hólyagos
       lett. Ezután  rövid  ideig pihenni hagyták,  majd  kis cipókba  szaggatták,  s több nő köz­
       reműködésével  leterített  asztallapon  hártyavékonyságúra  kihúzogatták.  Csak  a  legki­
       válóbb,  magas  sikértartalmú  lisztből  lehetett  kellő  vékonyságú  tésztát  nyújtani,  de
       még  így is nagy  ügyességre  és óvatosságra  volt  szükség  a  nyújtáshoz.  Amikor  a  tész­
       ta  beborította  az  egész  asztallapot,  akkor  a  kellően  ki  nem  nyúlt  szélét  letépték,
       majd  a  tészta  egész  felületét  olvasztott  zsírral  meglocsolták.
           Egyik  régies  elkészítésmódja,  hogy  a  megzsírozott  vékony  tésztalapot  kis  pogá­
       csákká  összenyomkodták.  Neve  így rongyos  pogácsa (Sárrét).  2 5  Újabban  azonban  a
       rétest  mindig  töltik  valamilyen töltelékkel.  A  tölteléket  végig  a  tésztán  hosszú  csík­
       ban  elhelyezik, majd  ügyesen,  az alatta  levő  abrosz segítségével  a tésztát  úgy felhen­
       gerítik,  hogy  a  töltelék  két-három  réteg  közé  kerüljön,  mint  a  töltelék  a  hurkába.
       Ekkor  a hurka  hosszában  a  tésztát  elvágták  és tepsibe helyezték.  Ezután  következett
       a  második,  majd  a  többi  tekercs,  míg az  egész  levél  tészta  meg  nem  telt.
           Töltelékként  használhattak  főtt  köles-,  vagy  kukoricakását,  édes  dinsztolt, vagy
       savanyú  hordós  káposztát,  sült  tököt,  cukorrépát,  sárgarépát,  főtt  krumplit,  de  ünne­
       pi  alkalmakra  édes  túrót,  diót,  mákot,  almát,  meggyet,  rizskását.  A  sós  töltelékeket
       a  közfelfogás  szerint  inkább  a  férfiak,  az  édeseket  a  nők és  a  gyerekek  kedvelték.
       Sok helyen  a  tepsibe helyezés  után  a  tésztát  tejfölös,  cukros,  tojásos  masszával  meg­
       kenték,  hogy  szép  fényes  legyen.
           2. Az elnyújtott,  zsírral  lekent  rétes  tésztát  töltelék  nélkül  hurkává  összesodor­
       ták. A hurkából  levágtak  egy kis darabot,  s ezt  tenyérrel  vékonyra  ellapogatták,  majd
       zsírozott  palacsintasütőben  mindkét  oldalát  pirosra  sütötték  (Álmosd).  Neve:  száraz
       rétes.

           Nyújtó fás  rétes
           20  dkg  lisztet  diónyi  zsírral  elmorzsoltak,  s  egy  tojással,  kanál  ecettel,  2  kanál
       tejfellel  és sós vízzel  rétes  keménységű  tésztát  gyúrtak  belőle. Kevés  pihentetés  után
       nyújtófával  elnyújtották,  s  a  tésztát  10  dkg  zsír  és  ugyanennyi  liszt keverékével  le­
       kenték,  majd  felgöngyölítették  és négy  részre  vágták.  A  részeket  külön-külön  elnyúj­
       tották,  s  belé  helyezték  a  tölteléket.  Mint  a  rendes  rétest,  hurkába  hengerítették,
       tetejét  tejfellel  lekenték,  s  lehetőleg  estétől  reggelig  pihentették,  azután  kisütötték
       (Derecske).
   128   129   130   131   132   133   134   135   136   137   138