Page 128 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 128

Nagypénteki  perec
                Kb.  1 kg lisztet  1 liter  tejjel,  8-10  tojással  összegyúrtak.  Kis cipókat  formáltak
            belőle,  melynek  közepét  kézzel  kilyukasztva,  pereceket  formáltak  belőle.  Tepsiben
            kemencében  kisütötték  (Hajdúszovát,  Püspökladány).
                                                                               •

                                         Kalácsfélék



                KEMENCÉS     KALÁCSOK
                A  kalácsot  a  kenyértől  két  lényeges  dolog különbözteti  meg:  egyik,  hogy  a  ka­
            lácsot  finomabb,  nullás  lisztből  készítették,  másik,  hogy  a  vízen  és a  són  kívül  vala­
            milyen  gazdagító,  ízesítő  anyaggal  egészítették  ki.  Elengedhetetlen  pl.  a  tej,
            legtöbbször  a  vaj,  zsír,  tejfel,  cukor,  esetleg  tojás,  mazsola,  citromhéj  stb.  Hasonló,
            hogy  a  kalácsot  is  élesztővel  keltették,  és kemencében  sütötték,  mint  a  kenyeret.
                Az  élesztőt  azonban  mindig  tejben  oldották  fel, cukrot  is tettek  bele,  s  ha  „fel­
            fut",  ezt  öntötték  az  előkészített  liszthez. Valamivel kisebb  dagasztóteknőben  előbb
            „felverték",  majd  dagasztották,  mint  a  kenyeret.  Kelés  után  megformálták  a  kívánt
            alakra.
                A  kalácsfélék  a  népi  táplálkozásban  mindig  valamilyen  ünnepi  funkciót  töltöt­
            tek  be.  Ezért  csak  meghatározott  alkalomra  sütötték.  Az  alkalomnak  megfelelően
            változott  a  kalács  megformálása,  és minősége  is.
                A  kemencés  kalácsokat  mindenekelőtt  két  nagy  csoportba  oszthatjuk:  üres-,
            vagy  pusztakalácsokra, és  töltött  kalácsokra.  Mindkettőt  különböző  alakúra  for­
            málhatták:


                Cipókalács
                A  kalácstészta  legegyszerűbb  megformálása,  amikor  a  kelt  tésztát  egyszerűen
            kis  cipókba  formálták  és kisütötték.  Ujabban  cserépből  készült  kalácssütőbe  helyezik
            a  tésztát,  és abban  sütik  ki. Bevetés  előtt  a  tetejét  tojással  kenték  be,  hogy  szép fé­
            nyes legyen.  31 5  Álmosdon  foszlós  kalács  a  neve.


                FONOTT    KALÁCSOK
                Legegyszerűbb  formája  az,  amikor  a  kelt  tésztát  hurkaszerű  rúddá  nyújtották,
            majd  két,  vagy  három  ágra  összefonták,  s  így kisütötték.  Gyakoribb azonban,  hogy
            a  fonatból  különböző  kerek,  vagy hosszúkás  alakú  kalácsokat  formáztak.  A  kerek  ne­
            ve dúc, a hosszúkás  vesu  (Báránd). Mindig vigyáztak  arra,  hogy a fonás,  összecsomó-
            zás  formailag  szép  legyen.  A  szépen  megformált  kalács  a  gazdasszony  büszkesége
            volt. Az összefont  kalácsot  tepsibe rakták,  tetejét  tojással  megkenték  és  kemencében
            kisütötték.  Több  helyen  ismertek  cserépből  készült  kalácssütőket,  de  ebben  a  fonás
            nem  jött  ki olyan  szépen,  mint  szabadon  (Derecske,  Hajdúdorog,  Debrecen).
   123   124   125   126   127   128   129   130   131   132   133