Page 126 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

Öntött perec
Vakarékból, zsír, tejfel hozzáadásával, rudakba sodorva (Hajdúböszörmény, Ti­
szacsege, Biharnagybajom). Debrecenben a perecsütőktől vették, s forrázáskor sza­
lonnatepertővel hintették.
Fickó, rongyos fickó (Kismarja, Hencida, Sáránd, Konyár).
Lószarfickó (Konyár).
Kura, perec, pereckura (Debrecen, Püspökladány).
Túróskura (Biharnagybajom).
Görbekenyér (Debrecen).
Lúdhúr, libanyak, gúnárnyak (Püspökladány, Sáp, Hajdúhadház, Újszentmargita,
Biharnagybajom).
Kacsanyak (Hajdúhadház).
Darunyak (Debrecen, Hajdúböszörmény).
Gödény-nyak (Püspökladány).
Kucori (Zsáka, Berettyóújfalu).
Babájka (Fülöp, Újtikos, Újléta).
Guba (Tiszacsege, Sáp, Álmosd, Polgár).
Lángoló (Nádudvar).
Kölödör (Ártánd. Itt a tésztát előre feldarabolták).
Gurbancs (Sáp. Itt juhtúróval, mákkal).
Gurud (Hajdúnánás. Itt előre kis gömbölyű darabokra formálták), (Újszentmar­
gita. Forró tejjel, túróval, mákkal.)
Mákosdugó (Kornádi. Előre gömbökké formázva, cukorral, mákkal).

Keletlen tésztából készült variációk, sodrott tésztából:
Gyúrt fickó Zsír, szódabikarbóna, tojás, tej, esetleg főtt krumpli hozzáadásával
(Hencida).
Rongyos fickó (Hajdúszovát).
Gúnárnyak (Balmazújváros, Berettyóújfalu).
Bobajka (Fülöp, Hajdúhadház).
Darunyak (Hajdúböszörmény).
Kacsanyak (Újtikos, Hajdúhadház).
Rongyos galuska A rétesszerű kihúzott tésztát zsírozták, majd összesodorták ru­
dakba (Püspökladány).
Pereckura, kura (Szerep, Püspökladán).
Kucori (Berettyóújfalu, Kornádi).
Kurimankó (Újtikos).
Krumplis fickó (Konyár).
Kolompíros perec (Tiszacsege).
Kunyorica (Derecske).
Kölödör (Báránd).
Gubajka (Tiszacsege).