Page 141 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

gatták a forró zsírba, ahol erősen megduzzadva pirosra sült. Szaggatott változatának
a neve a Sárréten egértíszta , 341

Gyüszüfánk, gyűszűtészta
Egy marék lisztből egy tojással, vízzel vagy savóval tésztát gyúrtak. Vékonyra
kinyújtották és egymásra hajtották. Gyűszűvel, vagy egészen kisméretű fánkszagga­
tóval apró korongokra szurkálták és széket zsírban kisütötték. A szúrkálástól a lapok
széle összeragadt, míg a közepe sülés közben felhólyagosodott, s így a tészták kis
gömb alakot vettek fel (Hajdúszovát, Biharnagybajom).

PALACSINTA

Habart palacsinta
20-30 dkg lisztet 2 tojással, csipetnyi sóval, ugyanennyi cukorral 3 dl tejjel, kb.
2 dl vízzel hígra kavartak. Keveset pihentették, majd merőkanállal forró, zsírozott
palacsintasütőbe annyi tésztát löttyentettek, hogy a fenekét éppen ellepje. Ha az
egyik oldala megsült, megfordították. Ha semmi töltelék nem volt, lehették „pucéron
is", de rendszerint töltötték porcukorral, mézzel, fahéjjal, túróval, lekvárral, dióval.
Igen eltgerjedt tészta. 3 4 2 A jobbmódúak több tojással, zsírosabban sütötték. Katoli­
kusok néha olajjal kikent sütőben sütötték. Minden helységben ismerték.

Kőtt palacsinta
A 2 tojással, cukorral, fehér liszttel, tejjel, sóval kavart tésztához tejben oldott
élesztőt is adtak. Ilyenkor sütés előtt pihenni hagyták, hogy a tészta megkeljen. Zsír­
ban sütötték, s ugyanúgy töltötték, mint a habart palacsintát (Újszentmargita, Fülöp,
Nagykereki, Püspökladány, Konyár, Biharnagybajom).

Apró palacsinta
Ugyanúgy készült, mint a kőtt palacsinta, csak sűrűbbre kavarták, majd bő zsír­
ban vagy olajban felpirították, így a tészta apró darabokra széthullt, így fogyasztot­
ták (Újszentmargita).
Hasonló módon készülhetett a balmazújvárosi németek sterc, vagy titakniknep
nevű tésztaféléje, melyet öntöttvas lábasban, forró zsírban sütöttek. Régebben sóz­
ták, újabban vaníliás cukorral ízesítették. (Köménymagos, vagy hagyma levessel et­
t é k . ) 3 4 3

Rakott palacsinta
A kisült palacsintákat egymásra rakták úgy, hogy közéjük valamilyen krémet
kentek. Ilyen lehetett cukor, tojás, tej, liszt keverék, melyet sűrűre főztek. Az utolsó
lap tetejére cukrozott diót szórtak (Tiszacsege, Bojt).