Page 139 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 139
A nyíri katolikusok és a bihari románok olajban is sütötték. Komádiban tesznek
í 330
a tésztába tejfölt, írót, bort. Almosdon vajat. Debrecenben, Kismarjában, Almos
don, Újszentmargitán, Balmazújvároson a jobb gazdák csak a tojás sárgáját tették
bele, ettől szép sárga és rugalmas lett a tésztája. Sokan sütés előtt kissé megnyújtot
ták, közepére ujjukkal lyukat nyomtak, s ha megsült, ide lekvárt tettek (Álmosd,
Nagykereki, Újszentmargita stb.). Azt a fánkot tartották szépnek, amelyiknek az ol
dalán körbe fehér „pántlika" maradt. (Ennek oka, hogy az ilyen tészta jól kelt,
könnyű, így a zsírból úgy kiemelkedik, hogy oldalán egy csík a megfordítás után se
ér bele a forró zsírba.) Lekvár helyett legtöbb helyen csupán porcukorral hintették
meg a tetejét.
Rózsafánk, rózsatészta
A kiszaggatott kerek fánk tetejére egy kis tésztából formált virágocskát ragasz
tottak, úgy sütötték ki (Debrecen, Biharnagybajom, Konyár). 1
Fonatos vagy karingó
Úgy készült, mint a kerek fánk, csak a tésztát nem kerekre szaggatták, hanem
kb. arasznyi hurkává sodorták, majd ezt két ágba összefonták, és így sütötték ki.
Minden faluban ismerik. Debrecenben a fonatos sütők valaha társaságot alkottak, s
*
-
róluk utcát is neveztek el (Fonatos utca). 332 A vásárokon sátraik egész sort alkot-
tak. A karingó, kacskaringó elnevezés onnan származik, hogy sok helyen az el
nyújtott tésztát nem fonták össze, hanem egyszerűen beleengedték a forró zsírba,
ahol az összekunkorodott (Sáránd, Kismarja, Kaba, Konyár, Hajdúnánás, Biharnagy
bajom). A Sárréten nevezték juhbél- nek, borjúkötélnek is.
Túrós fánk
Egyelőre csak Kismarjából ismerjük azt a változatot, hogy a kiszaggatott, meg
kelt kerek fánk oldalát felvágták, s belsejét cukrozott túróval töltötték, visszaragasz
tották, s a zsírban így sütötték meg. 3 3 5
Padrakukó
Balmazújvároson a kelt fánk tésztát zsíros kanállal kiszaggatták s tepsiben ke
mencében megsütötték. 3 3 6
CSŐRÖGE
Megyénk egész területén csőröge, csörge néven ismerik, Újszentmarjcitán, s ta
lán a többi „palócos" Tisza-melléki faluban felbukkan a herőke név is. Elkészítés-
módjában azonban több variáció is található.
1. Legegyszerűbb változata szerint 1 kg lisztet 5 tojással, vízzel összegyúrtak.
Vékonyra nyújtották s csőrögemetszővel téglalap alakú négyszögekre metélték. Kö
zepét átszúrták, s ezen a lyukon egyik végét átfordították. Forró zsírban kisütötték
(Püspökladány, Sáránd, Zsáka). Komádiban és Debrecenben a fenti anyagokon kívül
kevés sót, vajat, cukrot, néhány kanál tejfelt és fehér bort is adtak a tésztához. Eb-
