Page 117 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében

lette: a főtt fejet bicskával kétfelé vágta, a velőt megsózta, s a csontok közül kiszip­
pantotta (Kismarja, Debrecen).

Herepörkölt, sült töke
Főként a malac heréjét ették, de ha egyszerre több összegyűlt, megették a ka­
kas, a bárány, a borjú heréjét is. A heréket megmosták, apróra összevágták, hagymás
zsírban kisütötték s tojást ütöttek rá. Kakas heréléskor (kappanozás) a kakasok le­
vágott taréját is belesütötték. 28 5 (Kismarja, Biharnagybajom, Püspökladány, Hajdú­
hadház)

Tüdő-máj
Külön nemigen sütötték, hanem rendszerint a gulyásos vagy a paprikás közé ap­
rították. Ha igen, akkor hagymás zsírban sütötték, esetleg tojást is ütöttek rá.

HALAK

Nyárson sült hal
Molnár Gyula és Szűcs Sándor említik, hogy a sárréti emberek a megtisztított
halat nyárson, parázsnál sütötték. 2 8 6

Sült hal
A megtisztított, besózott halat tepsibe rakták, szalonnával beborították, s ke­
mencében megsütötték 2 8 7 (Konyár, Tiszacsege). Hajdúszováton nem tettek a tetejé­
re szalonnát, de így a tepsi aljára nádszálakat raktak, hogy a hal oda ne égjen. Szűcs
Sándor szerint a Sárréten a halat „tisztítatlanul" öntötték a kemencébe. Ha megsült,
a pikkelyét lekaparták, felbontották, a belét kidobták, kissé megsózták, és ették. Ar­
ról is tud Szűcs Sándor, hogy a sárréti emberek a halat sárba burkolva a parázsban
sütötték meg. 2 8 8

Paprikás hal, halpaprikás
A halat megtisztították, besózták, majd forró hagymás, paprikás zsírba belefor­
gatták, kevés vízzel feleresztették, s addig főzték, míg a leve teljesen elfőtt (Hajdú­
szovát, Kismarja, Zsáka, Konyár, Biharnagybajom, Püspökladány, Hajdúhadház).
Rántott hal
A megtisztított halat szeletekre vágva besózták, lisztbe, tojásba forgatták és for­
ró zsírban kisütötték. Sok helyen tojás nélkül, csak paprikás lisztbe forgatták a húst
(Hajdúszovát, Kismarja, Püspökladány, Tiszacsege, Konyár, Hajdúhadház). Álmos­
don a bevagdalt szeleteket kukoricalisztbe forgatták, s újabban olajban sütötték.