Page 113 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 113

A  gulyásos  húst  neveztek  parázshús -nak,  Hajdúböszörményben  pörgőit  -nek.
      Különösen  Debrecenben  és a  Hortobágy  környékén  kedvelték.  Itt a  megmaradt  húst
      még  a  XIX. század  közepén  gyékényre  terítve  szárították,  és  a  húsos  tarisznyából,
      vagy  a  bőrtömlőből  hidegen  ették. 2

          Pörkölt  vagy  aprópecsenye
          Egyike  a  legelterjedtebb  húsfélének.  Bármilyen  húsból  készíthették.  Régen  min­
      dig  vasfazékban  készült.  Szalonnát  izzítottak,  hagymával,  paprikával.  Ebbe  apróra
      vágott  húst  raktak,  megsózták.  Kezdték  főzni,  s mikor a hús már a  saját  levét  kezdte
      elfőni,  vízzel  feleresztették,  de  csak  annyira,  hogy  a  végére  ezt  a  levet  is  majdnem
      teljesen  elfőtte.  Sokan  még fövés  közben  is  karikáztak  bele  vereshagymát  és  tettek
      bele  erős  paprikát.  2 7 3

          Almosdon  a  húst  aprított  vcrcshagymával  keverve  zsír,  és  víz  nélkül  tették  a
      bográcsba,  s csak mikor főtt,  akkor  paprikázták.  Itt paprikáshús a  neve. Már ember­
      emlékezet  óta  csinálhatták  rövid-,  vagy  hosszúlével.  A  hosszúlével  készített  pörköl­
      tet  nevezték  gulyás -nak.
          Ugyancsak  Almosdon készítették  a pörköltet  gombával.  Ebben  az  esetben  a  zsír­
      jára  pirított  pörkölthöz  adtak  kevés  paradicsomot,  megszórták  liszttel,  ezzel  megpi­
      rították,  felengedték  egy  kevés  húslével  vagy  fehér  borral, s hagymás  szalonnazsíron
      párolt  gombát  kevertek  közé.
          Újszentmargitán  borssal,  fokhagymával,  paradicsommal,  majoránnával  is  fűsze­
      rezték.  Tiszacsegén  emlékezet  óta  mindig  főztek  bele  kockára  vágott  burgonyát  is, s
      inkább  bő  1ère éreztették,  hogy  majdnem  levesszerű  étel  volt.  De  sokan  főzték  régi­
      esen, azaz krumpli  nélkül  és rövid  1ère eresztve.
          Újabb  szokás,  hogy  a  pörkölt  mellé  „garnirungot"  is  készítenek:  legtöbben
      krumplit,  mások  rizskását,  vagy  szaggatott  galuskát.  A  bihari falukban  gyakori szo-
      kás, hogy  a garnirungot  külön  tálban  szolgálják  fel, s aki nem  kívánja,  az csak  parázs
      húst  eszik  (Gáborján,  Konyár,  Kismarja, Hencida  stb.).
          Hajdúszováton  a  hagymás,  paprikás  zsíron  pörkölt  birkahúst  hol birkapörkölt -
      nek,  hol birkapaprikás  -nak  nevezték.  Ez  itt ünnepi  ételnek  számított.  Itt a  krumplit
      a  hússal  együtt  tálalták.
          Püspökladányban  birkapaprikás  a  neve,  de  itt  a  birkafejet,  velőjével  együtt
      mindig  közé  rakták  a  húsnak.  Van, aki víz helyett  bort  tölt  a  hús alá.
          Hajdúszoboszlón  a  szalonna  tepertőjét  nem  hagyták  a birkahús  közt,  hanem  k i ­
      szedték  a  zsírból,  még mielőtt  a  húst  belerakták. Itt sokan  a birkahúst  főzés  előtt  le­
      forrázták,  hogy  a  „birkaszagát"  elvegyék.  Újszentmargitán  ebből  a  célból  a  forró
      vízbe  még kevés  ecetet  is  tettek.
                                                                    274
          Csirkehúsból  készült  változat  a  csirkepaprikás, vagy paprikáscsirke.  A  csir-
      kepaprikást  rendszerint  galuskával,  vagy  rizzsel  tálalták.
   108   109   110   111   112   113   114   115   116   117   118