Page 114 - A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében
P. 114

Vászonfazékban  főtt hús
               A  bárányhúst  apró  darabokra  aprították,  sózták,  borsozták,  lábasban  izzított
           hagymás  zsíron  megpárolták.  Ezután  fagyos  zsírral  kikent  cserépfazék  alját  szalonna
           szeletekkel  kirakták.  Erre  egy  sor  húst,  egy  sor  vajban  párolt  gombát  helyeztek, amit
           meghintettek  zsemlemorzsával.  Ráöntötték  kb.  fél  liter  vörösbort.  Fedővel  lefedték,
           de  a fedő  szélét  híg tésztával  leragasztották.  Ezután  kb. 45 percig forró  sütőben  vagy
           kemencében  sütötték  (Álmosd,  Konyár).


               Mártáscsirke  vagy  tejfeles  csirke
               A  csirkét  pörköltszerűen  készítették  fel. Mikor  megfőtt,  bőséges  tejfellel  felen­
           gedték.  Rendszerint  kavart  galuskát  is  főztek  hozzá,  amit  a  tejfeles  lébe  kevertek.
           (Reprezentatív  ünnepi  eledel.)

               Citromos,  mazsolás  csirke
               „Ezt  olyan becsináltra  készítik."  Levében  citromszeleteket, mazsolát,  babérleve-
                        é
                                     *
           let,  sot,  borsot  es  vékony  rántást  oldottak. 275
               Rántott  csirke
               A  csirkét  feldarabolták,  besózták,  lisztbe, tojásba,  zsemlemorzsába  forgatták  és
           zsírban  kisütötték.  Újabb  étel,  de  általánosan  elterjedt.  A  vásárra,  búcsúra  utazók
           rendszerint  rántott  csirkét  vittek  magukkal. Hasonlóan  rántották  a  galambot  i s .  2 7 6

               Rántott  hús
               Ugyanúgy  készült,  mint  a rántott  csirke. A sertéshúst  vékony  szeletekre  vágták,
           de  ennek  kiverését  a  parasztkonyhákon  a  XX. század  első  felében  nem  ismerték.

               Töltött tyúk
               A  tyúkot  óvatosan  tisztították,  hogy  a  bőre  meg  ne  sérüljön.  Kibelezés  után  a
           bőrét  kanállal  óvatosan  felfejtették.  Sokan  nádszállal  fújták,  hogy ki ne  szakadjon.  A
           bőr  alatti  részeket  sóval,  borssal  fűszerezett  apróra  vágott  főtt  tojás,  zsemle-,  vagy
           kenyérmorzsa  keverékkel  -  amelybe  2-3  nyers  tojást  is belekevertek  -  megtöltötték.
           A  töltelékbe  sokan  petrezselyemlevelet,  kis szalonna  darabkákat  is kevertek. Majd  az
           egész  tyúkot  zsírral  kikent  tepsiben  kisütötték  (Kaba, Konyár,  Biharnagybajom, Haj­
           dúhadház,  Kismarja, Fülöp).
               Hajdúszováton,  Fülöpön  a  tyúk  bőrét  rögtön  leölés  után,  még koppasztás  előtt
           felfújták,  mert  ilyenkor  jobban  elvált  a bőr a  hústól. Itt rendszerint  kemencében  sü­
           tötték  a  tyúkot  úgy, hogy  a  tepsibe  szalonnát  is  aprítottak.  Sülés  közben  a  tetejét
           forró  zsírral  öntözgették.  Szegényebbek  a  töltött  tyúkot  sütés  előtt  előbb  még leves­
           ben  kifőzték,  csak  azután  sütötték.
   109   110   111   112   113   114   115   116   117   118   119