Page 88 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 88

229

       felé  a  nóta  is  előkerül.  Régi  jó  nóták  zárják  be  a  disznótort.
       Hajnalban  hazatérnek.
           Másnapra  még  egy-két  rokonasszony  eljön  segíteni.  Egyik
       megmossa  az  edínyeket,  a  másik  pergelni  segít.
           A gazda  a gazdaasszonnyal  kiválogatja  a  kóstolót.  Ez  a fizetés
       a  fáradságukért.  Csak  a  bellér  kap  fizetést  is.  A  kóstoló  áll  egy
       darab  káposztatöltenivaló  húsból,  egy
       jó  szál  kolbászból,  egy-egy  szál  hurká-
       ból,  mindenik  fajtából.  A  kóstolónál
       számbajön  az  illető  családi  állapota.
       (Sokan  vannak-e,  szegények-e?)  A  kós-
       tolót  sorrendben  rakják  éspedig  szép
       virágos  cserép  tányérba.  Legalul  a  ká-
       posztatöltenivaló  hús,  azután  a  szál
       kolbászt  rá  karikára  teszik,  erre  sorjá-
       ban  egy  szál  kásás,  májas-,  tüdős-,  leg-
       felül  keresztben  a  véreshurkát  teszik.
       Az  egészet  szép  fehér  kendőbe  bekötik
       és  a  gyerekek  elhordják  a  segítő  né-
       niknek,  bácsiknak.  Mindenütt  kapnak
       egy  kis  süteményt,  cukrot,  néhány
      jó  szót.
           Megtörténik  az  is, hogy  kevés  a  húr
       és  egy  csomó  kolbászhús  kimarad.  Ilyen-
       kor  a  gazda  húrt  vesz  a  hengérnék-tő\.
       Ezek  özvegy  hentesnék,  akik  a  hente-
       sektől  disznóbelet  vesznek.  Azt  szét-
       bontják,  megszedik  és  kimossák  és  árul-
      ják  a  piacon.  Ők  eladják  a  belet  sze-
       detlen  is  annak,  aki  levágott  disznójá-
       hoz  még  egy  belet  vesz,  sok  hurkát,
       kolbászt  akarván  tölteni.  Eladja  a  belet
       szedve  és  kimosva  is.  Ilyenkor  a  nyelv,
       szív,  máj,  tüdő  nem  jár  a  béllel.  Ha
       nem  akad  rá  vevő,  megtöltik  és  a  me-
       leg  hurkát  dézsában  árulják  a  piacon,  Fig.  36.  ábra.
       pár  fillérért  kap  az  éhes  ember  egy  dara-  Kóstolót  vivő  debreceni
       bot.  Debrecenben  ezt  a  piaci  hurkát  csí-  leány,
       /jos-nak  nevezi  a  nép,  a  hurkavevőket  Mädchen  trägt  Kostprobe.
       pedig  hurkazsandárok-nak  csúfolja.  Leg-
       több  vevője  a  húrnak  van,  mert  csaknem  minden  disznóölésnél
       kevés  a  húr.  A  húrt  ölre  vagy  méterre  mérik.  A  vétel  előtt  fel-
       fújják,  mutatva,  hogy  nincs  kilyukasztva  és  tiszta.  A  rendes
       gazdasszony  azonban  a  vett  húrt  otthon  mindig  meghúzza
       (meghúrolja). Megtöltés előtt  a tegnapi szikkadt  húst  borral  vagy
      csak  vízzel  felgyúrják,  hogy  könnyebben  lehessen  tölteni  a
       kolbászt.
   83   84   85   86   87   88   89   90   91   92   93