Page 196 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

356

és így hordja a szeredásban, bundaaljban, vagy belökik a
kasba s nem ömlik ki belőle az ital.
A korcsmában régen apró réz, vagy bádogedényben mér-
ték a pályinkát. Ezek a bádogbögrék megrozsdásodtak, dísz-
telenségei voltak a csapszékeknek. A nép azért azt mondta a zsidó
csapiárosnak, adj egy rozsdással Mózsi ! Ezeket a csin és egészség-
ügyileg erősen kifogásolható mértékeket kitiltották a korcsmák-
ból, helyettük a könnyebben tisztán tartható üvegmértékeket
vezették be.
A nyírvíz.
A városi jegyzőkönyvben előfordul mint piaci áru a nyír-
víz, melyet cseberszámra árultak a debreceni nagyvásáron.
Ez a nyírvizes ember egyik városról a másikra ment portékájával.
A nyírvíz kedves itala, orvossága volt a nyíri embernek és a
Nyírség szomszédságában lakó debreceniek is fogyasztották.
A nyírvízről és annak nyeréséről részletesen ír Kiss
Lajos, az ő kutatásai alapján meg lehet állapítani, hogy a
nyírfákban dús Nyírségben évszázadokon keresztül folyt a
nyírvíz nyerése. 1 A vénebb nyírfát, nagy fejszével megvágták,
a vágás alatt gyüjtőtékát vágtak a nedvnek és így gyűjtötték.
Másik módja az, hogy megfúrták a fa kérgét, a fúrásba toll és
nádcsö et, vagy napraforgó vékony szárát dugták csapnak,
t
szóval megcsapolták, alá egy edényt ettek és ebbe folyt, csepe-
gett a nyírfa leve. Különösen rügyfakadáskor folyt bőven a lé.
Az így kicsurgott édeskés (2% cukor) nedvet 8—-10 napig
állani hagyták, azután árulták. Hűvös kelyen megvolt ilyen édes
állapotban, de meleg helyen elkezdett forrni, csípősízű, savanyú
víz lett belőle. Néha annyi szénsav fejlődött ki benne, hogy a
bedugott palackot szétvetette. Erjesztettek belőle bort is úgy,
t
hogy a borseprőre öltötték. Főztek sert és ecetet is. De azt már
nem tudják az öregek se, hogy miként készítették.
Hűsítő italnak itták. Használták orvosságnak a gyomor, mell-
betegek, használták szépítőszernek a nők, különösen szeplő
ellen. Az urak savanyúvíznek bor mellé használták. Debrecen-
f
ben a nyírvíz csebrét 1707-ben 3 rt 60 kr.-on mérték. 2
A XIX. század elején a M. Kir. Helytartótanács és német-
nyelvű füzetet küldött Debrecen város tanácsának. Ebben a
könyvben le van írva, hogy a uharfa nedvét hogy lehet nád-
j
méznek elkészíteni. A városi tanács kihirdette, tudomásul
vették, 3 de az ital nem honosodott meg. 4 Érthető is, juharfa
kevés volt ezen a vidéken.
1 Kiss Lajos : A nyírvíz. A Földgömb. I. évf. 1. sz. 1—6. lap.
2 Zelízy D. : Debrecen város egyetemes leírása. Debrecen, 1883.
563. lap.
3 Helytartó tanács 1812. évi 31,623. sz. leirata. DVL.
4 Városi jegyzőkönyv. 1813. 420. lap. DVL.