Page 195 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

355

Még mindig azt hangoztatja, hogy jóízűt csak kancsóból tud
inni.
A módosabb debreceni helyen már étkezéskor üvegpalack-
ban tették az asztalra a bort, melyet a cívis buteliának, kara-
jiná-nak nevezett. Amaz palackszerű, emez bőszájú kerek
üveg volt. Mind a kettőt a nyugati kultúra hozta hazánkba,
valószínűleg Franciaországból. 1
A magyar paraszt illedelmességét mutatja, hogyha pohár-
ból kínálják meg, sohasem hajtja fel mohón az egészet, hagy
benne egy kicsit, amit ő embersíg-nek nevez. Ezt nem a mai
generációra értjük, hanem az öregebb, komoly emberekre.
Hogy mennyire szerette a debreceni magyar a bort, mu-

Fig. 99. ábra.
Koszorúalakú cserépkulacsok a Déri múzeumban.
Weinkrüge aus irdenen Fässer. Déri Museum.
tatja az ötletes borosedények nagy száma, melyeket a Déri
múzeum őriz az utókor számára. 2
A debreceni határban élő emberek szeretik a szeszt, így a
pályinkát is. Ezt a rossz víz okozza, mely a gyomrot erősen
rongálja.
A pályinkából sokkal kevesebb kellett, mint a borból.
A szegényember a pályinkát, égettbort 3—5 literes bütykös-ban
tartotta és hordta, bütykös külső alakja a korsóéhoz hasonlított,
csak a szája kicsi és kerek, mint az üvegé. Fülén nincs csecs,
csak a száján lehet inni. A cserépbutykoson kívül üveget használ-
tak a pályinkának. Ebből mért ki a gazda egy porciót ide-
geneknek, maga pedig méretlenül itta. A porciós üveg féldecis
hosszúnyakú üveg. Az utas ember a pálinkát szalmásüvegben,
vagy egyszerűen szalmásban hordta. Ez a félliteres kis üveg
vékony vesszővel van befonva, cirokszár darabbal bedugva
1 1. Magyar Nyelvszótár 397. lap, Tájszótár 1051. lap, Ballagi :
A magyar nyelv teljes szótára 668. lao
2 Ecsedi I. : Feliratos cserépkulacsok és bütykösök a Déri mú-
zeumban. Debrecen, 1930.
23»