Page 190 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 190
350
Melegbor. Téli kedvelt borital. A melegbort sohasem szabad
felforralni, mert az íze megromlik. Ezért a vendéglői forralt
bor név nem jó, de az ital is rossz. A bort mázas, vagy mázatlan
csuporban, vagy kisebb fazékban mélegíti a gazdasszony, mikor
60—70° C. meleg, mézet (újabban cukrot) tesz bele bőven,
f
t
egy szál ahajat, egy pár töretlen szegfűt, egy kis öröttgyömbért,
egy jó adag finom rózsapaprikát és kész a finom, jó ital. A csi-
korgó téli időben kint járó gazda be-be néz a házba. Felesége
mer neki egy csuporral. Iszik egy jót, megcsettentgeti a nyelvét,
megnyalja utána a száját, jóleső hangon dünnyögi : ,,Ez jó
Fig. 95. ábra.
Boros-céhkorsók és Mihók-kancsók. Déri múzeum.
Weinkrüge und Humpen. Déri Museum.
volt anyokom !" Ez az erős, fűszeres, forró folyadék jólesően
bejárja a gyomrot és megmozgatja az ember vérét, még a kis-
t
lábaujjában is érzi. Új erőt ad, mehet dolgozni ovább. A hideg
tél kiveri a szeszt az ember fejéből. Nem győz rajta az ital, ha
többször iszik is. Ellenben a meleg, zárt szobában nem ismeri
a gazdát, hamar földhözvágja. Nátha, influenza ellen a próbált
parasztemberek 1 liter meleg, 1 liter hideg különböző erejű
bort ajánlanak gyógyszerül. És őket meggyógyítja, jobban,
mint a patika gyógyszere. Az igaz, hogy amikor a bor aljára
érnek, hova a fűszer, paprika leszáll, olyan erős, hogy majd
kiugrik a szemük.
Én is jánlhatom, mert én is ezzel veszem elejét korunkban
a
mindkét divatos nyavalyának.
A pállj inka Ízesítése. Az alföldi ember a pályinkát eleitől