Page 189 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

349

Még annyit, hogy a csapszékekben a bort cserépcsuporral
mérték. Volt itzés, meszelyes csupor. Az ilyen csuproknak
nem kerek volt a szája, hanem elől, vagy oldalt orra (csőre)
volt kiképezve, ezért a magyar óroscsupor-nak, egyszerűen
oros-nak nevezte el és nevezi ma is. A nagyobb csapszékekben
tanácsi rendeletre rézedényekbe mérték a bort. 1 Ez időben az
itzék, kanták, sőt még a kulacsok is rézből készültek. Ennek az
emléke egy régi jó betyárnótában maradt fenn :
Becsaliba járnak híres lyányok.
Rézitcéből isznak a betyárok.
Ej haj nem bánom
Becsali betyárnak, becsali bandába magam is beállok.
A Déri múzeumban őrizünk ilyen régi rézitzéket és rézkula-
csot.
A magyar ember még a háború előtt is a bort víznélkül
itta. Ha kérdezték tőle, hogy egy kis víz kell-e bele, azt felelte
rá : „Adott ebbe a jó Isten eleget !", a korcsmában pedig „töl-
tött ebbe a csaplár eleget". A fröccsöt, hosszúlépést stb. korcsmai
műszavakat nem ismerte. Bezzeg ismeri most és issza a boros
vizeket.
A bor ízesítése. Meg kell jegyeznem, hogy a Tiszántúlon
nagyon savanyú, sőt sok esetben kellemetlen ízű borok ermettek.
t
Ennek oka az volt, hogy nagyon hamar szüreteltek, nem várták
meg, míg a szőlő megérik, továbbá a hordót nem gondozták.
A bort nemcsak bicskanyitogató savanyú volt, hanem pené-
szes, vagy más illatú. Voltam olyan lakodalmon, hogy a legé-
nyek, mikor ittak az oros csuporból, befogták az orrukat,
hogy a szagát ne érezzék. Ezért a magyar paraszt a kancsóba
citromhajat tett s erre eresztette a bort. A bor néhány óráig
állott rajta és nagyon kellemes ízű ital lett. Ha módjukban volt,
nemcsak a haját ették a csuporba, hanem a citromot karikára
t
szeletelték és úgy ették a borba. Ez volt a citromos bor, melyet
t
sült disznóoldal, füstölt kolbász, rántotthal evésnél annyiszor
ittam. Es a boldog magyar hazában hányszor eldaloltuk a régi
betyárnótát :
Csaplárosné, nékem halat süssík ke'
Amellé meg citromos bort aggyík ke 2,
A zsíros, nehéz ételre mindig savanyúbort kellett inni.
Ekkor se meg nem csömöllik az ember, sem a hasát meg nem
fekszi. Őseinknek az volt a receptje. Jó recept volt. Ma a pan-
csolt édesborokat szereti az új nemzedék. Ez elrontja a gyomrát
s majd szétveti a fejét. Egy éjszakai ivás után 2—3 napig
beteg. Régen 3 nap és 4 éjjel ittunk, semmi bajunk nem volt
sem az evéstől, sem az ivástól.
1 Városi jegyzőkönyv. 1676. 19. DVL.
2 Ecsedi—-Bodnár : Hortobágyi pásztor és betyárnóták. 81. 1.