Page 184 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 184

344

            szabad.  A  város  számára  kell  árulni,  cseberszámra  kell  meg-
            venni,  alkalmas  helyen  árullyák. 1
                A  tanács  a  serfőzésre  is  nagy  adót  vet  ki.  A  serfőzők  ezt
            sokallják és instanciát  adnak  a  tanácshoz,  a  következőt  határoz-
            nak  :  A  serfőzők  instanciáját  megtekintvén,  a  T.  Tanács  meg-
            engedte,  ahogy  aki  főzni  akar  sert,  Rfrt.  40  fizessen,  sert  mind-
            azonáltal  jót  főzzenek,  másképpen  serbírák  uraméknak  imponál-
            ta tik,  hogy  az  alkalmatlan  sernek  fenekét  kivágják,  az  előbbi
            restanciájukat  pedig  megfizessék,  addig  hozzá  se  foghassanak. 2
                A  serfőzők  nem  nyugodtak  bele,  s  midőn  újra  kérték
            sérelmük  enyhítését,  a  tanács  az  előbbi  kondíciók  mellett
            35  Rfrt-t  megengedte.
                1671-ben  már  elrendelik,  hogy  a  méhsert  Cegléden  a  város
            boltjában  kell  árulni  és  mint  számadások  mutatják,  külön
                                          t
            sercsaplárt  és  mellette  szolgálót artanak.  Sőt  1680-ban  serházat
            is  építtet  a  város.  217  Rfrt  39  dénárért. 3
                A  városi  tanács  1669  óta  a  serfőzést  bérbeadta  serfőző
            embereknek,  de  a  serkészítés  ellenőrzésére  saját  közegeit,  a
            serbírákat  bízta  meg. 4
                A  városi  jegyzőkönyv  szerint  1728-ban  Empak   Jakab
            serfőzővel  köt  a  város  szerződést,  aki  nemcsak  sert,  hanem
            pályinkát  is  főz.  Fizetése  lészen  hónaponként  30  Rfrt.  Minden
            egész  főzésből  3  kiscseber  ser.  A  pálvinkának,  melyet  főz,  fele
            az  övé.
                Ellenben  a  Malátot  a  Nemes  Város  tartozik  adni,  úgy  azon-
            ban,  hogy  a gyertya  adása  és  szükséges  legények artása  s  egyéb
                                                          t
            akármi  névvel  nevezhető  accidentiák  a  serfőzőt  illetik.  A  csap-
            székekre  hordozása  a  sernek  a  Nemes  várost  illeti,  de fel- és  lera-
            kásában  a  serfőző legénységével  segítségül legyen. Árpát,  komlót,
            amelyet  alkalmasnak  ítél,  inspektor  uram  hírével  maga  választ-
            hat,  hogyha  penigh  akár  főzésben,  akár  másban  valami  kár
            miatta vagy általa  következnék,  tartozik  megtéríteni.  Egyszóval
            mindenekben  híven,  igazán  és  engedelmesen  szolgálni. 5
                A  XIX.  században  a  város  a  Péterfián  serfőző  házat  épít-
            tetett  és  ez nevezetes volt,  mert  utcát  is neveztek  el róla.  Serház-
            utca  (ma  Honvéd-utca).  Az  utolsó  serfőző  Szikszai  József
            törekvő  iparos  volt,  aki  az  1870-es  években  modern  főzdét  ren-
            dezett  be.  Azonban  a  behozatal  elnyomta  sikerét  és  1880  elején
            leállította  üzemét. 6  A  sergyár  még  ma  is  áll  a  Magoss  György-
            tér  2.  szám  alatt.

                1  Városi  jegyzőkönyv  1676.  44.  1.  DVL.
                2  Városi  jegyzőkönyv.  1683.  730.  DVL.
                3  Zoltai  Lajos  :  Debrecen  a  török  uralom  végén.  1902.  112.
                4  Városi  jegyzőkönyv.  1669.  533.  lap.  DVL.
                5  Városi  jegyzőkönyv.  1728.  73.  lap.  DVL.
                6  Zelizy  :  Debrecen  egyetemes  leírása.  Debrecen,  1883.  736.  lap.
   179   180   181   182   183   184   185   186   187   188   189