Page 187 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 187
:i47
1696-ban a kogyinak, gurulykának, torpolyinkának a városba
való behozatalát tiltja el. 1
1706-ban így panaszkodik a város : A kugyinak behordása
felette elszaporodván a város kárára, ezért a behordást eltiltja
a tanács. 2 A csempészés a város minden szigorú rendelkezésére
csak folyt tovább. A város nem egyszer az áru elpusztítását
rendelte el. így 1754-ben két átalag pályinkának verik be a
fenekét ! Néhány nap múlva
újra egy hordót pusztítottak
így el.
Hiába, a vakbort és a
vakpályinkát továbbra isárul-
ták, súlyos károkat okozva a
város jövedelmében. A város
szigorúan védi a fogyasztási
adó jövedelmet. 1743-ban ezt
határozza : A korcsmában
rosszul kél a bor, ezért nagy
vizsgálat tartassék, ki mér
vakbort és vakpályinkát. Kü-
lönösen a vőfélyeket, bába
czompókat, pecsenye hordókat
s több aféle házalókat, kik-
nek inkább tudva lehet, hol
árultatik vakbor és vakpá-
r
lyinka, aki ajta kapatik, nem
40 napi áristommal büntet-
tetik, hanem egyéb kemény
büntetéssel és háza is levo-
natik. 3
A magyar ember csak a
bort tisztelte mindig meg ital-
nak.A világháború előtt egy Fig. 93. ábra.
tiszántúli kisgazdát kérde- Egyházi boroskanta. Debrecen, Déri
zek meg. múzeum.
— Na mit ittak József Weinkrug für die Kirche. Déri
bátyámék a nagy névnapon ? Museum.
— Hát uram ki sert
ivott, ki meg italt (bort), felelte a világ legtermészetesebb
hangján. A pályinkát bár megissza, de nem becsüli semmire.
A debreceni ember a pályinkát lámpás, szemvíz, gugyi, nerán-
gass, papramorgó néven ismeri.
A borosember bort kantával, cseberrel jándékozhatott egyes
a
1 Városi jegyzőkönyv. 1706. 63. DVL.
2 Városi jegyzőkönyv. 1696. 417. DVL.
3 Városi jegyzőkönyv. 1743. 101. DVL