Page 188 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

348

családi alkalmakra, de eladni nem volt szabad senkinek. Senki
sem társpohárt, se mesterasztalra a maga borából nem adhat,
hanem a város csapszékeirül hozasson bort sub poena 200 frt
— rendeli el 1682-ben a városi tanács. 1 — A Debrecenben
lakó görög kereskedők a maguk italára hordó bort vettek,
a város lefoglalja, mert nem csapszékből vették. 2 Megtörtént
az is, hogy a kollégiumi diákok egyik, a huszti rektorságra
menő barátjuk búcsúztatására bort vásároltak, a város közegei
elvitték. A diákok felháborodva tiltakoztak a városi tanács

Fig. 94. ábra.
Borosedények. Fent balról jobbra : rézkulacs, csikóbőrös kulacs, festett
fakulacs. Lent : orros-céhkorsók, elől rézitce, zöldorros, feketeorros.
Déri múzeumban.
Weingefässe. Oben von links nach rechts : kupferne Feldflasche, Feld-
flasche mit Rosshaut überzogen, bemalte hölzerne Feldflasche. Unten
Zunftkrüge mit nasenförmiger Öffnung. Vorne kupferne Halben.
Déri Museum.
előtt az eljárás miatt. 3 Egész sorát találjuk meg a jegyző-
könyvekben a fogyasztási kihágásoknak.
Ellenben van följegyzés arról, hogy a borbevitelt és kivitelt
megengedték bizonyos feltételek mellett. Szóval a debreceni
fináncok teljes erővel működésbe voltak már századokkal
ezelőtt is.
1 Városi jegyzőkönyv. 1682. 249. DVL.
2 Városi jegyzőkönyv. 1667. 21. DVL.
3 Városi jegyzőkönyv. 1667. 95. DVL.