Page 186 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 186

346

            Szent  Demeter  napjára. 1  Űgylátszik  nem  fogadták  el  a  magas
            taxát,  mert  a  tanács  elrendeli,  hogy  az  égettborosak  akár  a
            taxa  mellé  állanak,  akár  minden  itze  után  3—3  polturát  fizes-
            senek. 2  Éz  égettboros  kötelessége  volt  a  város  seprőjét  kifőzni.
            Ezt  bizonyítja  a  városi  tanács  1681.  évi  parancsa.  „Az  égett-
            borosok  a  város  seprőjét  elhordják,  különben  a  társaságból
            kirekesztettnek.  A  seprőt,  mint  annak  előtte  adták,  úgy  ezután
            is az szerint  adhatyák  Borbírák  uraim.  A kertben  sok  gyümölcsfa
            volt,  ezt  is  kifőzhette  a  lakó,  csak  a város mérette  el. 3  A  pályin-
            kának  pedig  jónak  kellett  lenni.  A  tanács  1818-ban  azt  rendeli  :
            A  jó  szilvapály inka  tiszta  ,igaz  szilvapályinka  legyen;  gabona,
            krumpli,  vagy  almapályinkáva  lne  legyen  elegyítve.  Füstös,
            olajos,  vagy  idegenízű  ne  legyen,  40  gradusu  legyen. 4
                A város  a szőlőskertekkel  egyidejűleg gyümölcsösöket  is léte-
            sített.  Ezt  bizonyítja  az  1681-ben  kelt  tanácsi  határozat.
            Boldogfalva  és  Szent  Anna-utca  között  való  szőlőskertek  között
            valami  szűrüskertek  vannak,  melyek  nem   kicsiny  károkra
            voltanak  a  szőlőskertekben  váró  veteményeknek  és  gyümöl-
            csösöknek,  elosztatnak  nyilas  számra,  nyilasát  (mely  áll  12
            lépésbül  szélen)  Rf  2  adatik. 5
                Debrecen   város  vezetősége  a  város  anyagi  érdekében
            szigorúan  vigyázott  arra,  hogy  külföldről,  vagy  mint  akkor
            mondták,  kívülről  semmi  égetett  bort  be  ne  hozzanak  a  kárára.
                A  csempészet  főleg  a  hadiévekben  virágzik.  A  városi
            tanács  egyre-másra  tiltja  az  idegen  pályinka  behozatalát.  így
            1669-ben  elrendeli  : „Az  pályinkát,  gorelykát  nem  leszen  szabad
            behozni  inspektorok  híre  nélkül.  A  bártfai  ember  főzzön  aquavi-
            tát  s  adja  be  itzével  az  város  számára." 6
                Ugyancsak  ez  évben  tiltja  meg  a  tanács  „égettboros  asz-
            szonvnak  nyers bort  nem  lészen  szabad  venni  s  házoknál  tartani
            inspektor   urak   híre  nélkül". 7  Úgylátszik  ez  az  óv-
            intézkedés  nem  vezetett  célra,  mert  még  ez  évben  eltiltja  a
            tanács  az  árulását,  mondván  : aquavitát,  gorelykát  nem  sza-
                                         „
            bad  árulni". 8  A  bejövő  pályinkaárusok  ellen  az  égettborosok
            kérnek  és  kapnak  védelmet.  Az  égettborosok  instanciájára
            —  rendeli  a  tanács  —  aquavitát  nem  szabad  ellenek  senkinek
            sem  itzéval,  sem  polturára  árulni,  ha  kit  rajta  kapnak,  elhor-
            dassék,  fele  a  bíró  számára,  fele  azoknak,  kik  rajtaérik  árulni. 9

                1  Városi  jegyzőkönyv.  1818.  654.  DVL.
                2  Városi  jegyzőkönyv.  1681.  73.  DVL.
                3  Városi  jegyzőkönyv.  1676.  304.  DVL.
                4  Városi  jegyzőkönyv.  1676.  19.  DVL.
                5  Városi  jegyzőkönyv.  1681.  25.  DVL.
                6  Városi  jegyzőkönyv.  1669.  430.  DVL.
                7  Városi  jegyzőkönyv.  1669.  430.  DVL.
                8  Városi  jegyzőkönyv.  1669.  431.  DVL.
                9  Városi  jegyzőkönyv.  1669.  467.  DVL.
   181   182   183   184   185   186   187   188   189   190   191