Page 181 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

341

Tóthfalussy István és a debreceni borkereskedők egészen
Krakkóig elvitték a kitűnő balatonmelléki borokat. Ezt bizo-
nyítja Mohamed szolnoki kadi ítélet-levele 1589-ből. 1
A debreceni prédikátoroknak, Méliusz Péter és Gönczy
Györgynek és a debreceni polgároknak már Báthory Zsigmond
korában 1583-ban vannak szőlőik az Érmelléken. 2 A jó szőlő-
termő vidékeket úgy megszállták a debreceniek, hogy a székely-
hídi kapitány 1664-ben ezt írja Apaffy Mihálynak : a jobb
hegyeket mind a debreceniek bírják". 3
Az érmelléki szőlőkezelés azonban nagy töredelemmel járt.
A török is folyton illetlen adókkal rótta meg.
A portyázó hadicsapatok a pincéket feltörték, a szúretelőket
elhajtották, kifosztották, a borthozó szekereket is elhajtották,
ezért és más okokból a közönség a helyi szőlőtelepítésre fektette
a fősúlyt. A régiek feljegyzései szerint a mai Miklós-utca végén
előbb a Patikás-kertben, később a Posta-kertben 1575-ben már
J
szőlője volt Méliusz uhász Péternek, aki a jó bortermő Baranya-
vidéken született és nőtt fel. A XVII. század olyamán egymásra
f
alakultak a szőlőskertek a város nyugati részén a feketeföldű
talajon. A XVIII. század folyamán pedig a keleti homokos
talajon. A legutolsó kert a Nagyerdő bejáratánál alakult Sesta-
kert volt, mely legelébb is megszűnt.
Minél jobban telepítettek szőlőt a debreceniek, annál
jobban fogyott a kerti bor. Nemcsak a közönség kapott rá a
gyengébb kerti borra, hanem a városi tanács is szorgalmazta
a városi bor árulását. A bor bevásárlását és méretését a bor-
bírák-ra bízta Debrecen város. A borbírák azzal a csapiárral,
i
amelyiknek vettek, elmentek a borosemberekhez és tt kóstolták
a tanács által megszabott árhoz a bort. 4 A borosembernek joga
volt az árért adni vagy nem adni. Ha nem adták a megállapított
áron, a városi tanács feljebb emelte az árakat. A borkóstolás
tizedenként történt. Az elkóstolt bor mennyisége a boros
adójához aranylott. 5 A bort akkor is hamisították a csapiárok.
így 1796-ban a csapiárok bor gyanánt 10—19 garasos mester-
séges bort, máslást mértek, mások a város kárára vakcsap-ot
tartottak. A városi tanács mindkettőt eltiltja. 6

1
Zoltai Lajos : Debreceni szőlőművelésről. Népr. ért. 1914. évf.
57. lap.
2 U. o.
3 Török-magyarkori okmánytár. VI. 148.—161. 1.
4 Városi jegyzőkönyv. 179*2. 507. DVL.
5 Városi jegyzőkönyv. 1792. 827. DVL.
4
Városi jegyzőkönyv. 1796. 545. DVL.