Page 176 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 176
336
A szedők hátamegett megggyujtja és közéjük hajítja,
Brekkkekkke l —- szól a béka. Van visítás, kacagás néhány
percig. Azután csend lett. Felcsendül a dal, minden megvan
bocsátva.
Vendég jön. A csősz már harmadjára köszön be. Reggel
k
bő szüretet, nagy csizmát ! —- ívánt, ezért kapott egy porció
szörnyű erős kisüstönfőttet. Féldélen újból jött, a kancsó bort
jól megkóstolta, lőtt egyet az öreg gyutacsos puskából, elment.
Most délben puska helyett kantával jön. Oldalán lóg a csupor,
mustot kér tisztelettel. Ez jár neki, bére egy része. Jár akkor
. j s? h a a gazdának nem
termett. Ilyenkor a kert-
ség által megállapított
mustpénzt kap.
—-}Na, adja kend a
kantáját ! —- mondja a
gazda és megtölti a sajtó
alól.
s
A ajtót még egyszer
meghúzzák, a csapófát né-
gyen fogják. Na most l
Megkapja a négy markos
ember, a csapófa nagyot
reccsen, a négy ember ott
hempereg az ormó között.
Na az áldását, majd eles-
tünk ! Tápászkodik fel az
igazlátó. A többi nevet és
Fig. 90. ábra. leveri a port magáról. Új
Borsajtó. Déri múzeum. csapófát keresnek és csak
Weinpresse. Déri Museum. m e g s z o r í t j á k . Lassan cse-
peg a must.
—- Na fiúk ! — bontsunk !
A fiúk visszafele csavarják a recsegő faalkotmányt. Félre-
teszik a bolhát, a kockába préselt törköt az oldalára veszik
és kilökik a pajta mellé.
A fiúk elmennek szőlőért, a sajtos ember összeállítja a
sajtót és rakja a törköt bele. Közben a kád alatti kád is
megtelt musttal. Egy hordóból kiönti a hidegvizet. Egy fél-
rúd áslóg-ot (kénlap) eléget benne. A nyomó-kád mellé állítja,
lihó-t tesz bele és kártussal meregeti a hordóba a mustot.
A ajta másik oldalán a gazdasszony főzi az ebédet. Juh-
p
húsos kása fő a nagy vasserpenyőben, már kész is van.
Ha kiviszik a sort, jöhetnek enni ! —- adja ki a gazda
a parancsot. A puttonosok viszik tovább.