Page 174 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

334

megszűri a vizet, ez a legmélyebb víz és a legjobb, bár nem
mindig egészséges.
A vízhez mindig ingyen jut az ember, de ha alkalma meg
pénze van, szívesen megissza a bort, a sört és a pálinkát.

Szüretelés Debrecenben.

A szüret Debrecenben nagy ünnep volt. A szüret idejét
a városi jegyzőkönyvek szerint a városi tanács határozta meg
úgy, hogy szeptember végére a kerti szüretet tette, rá egy hétre
a tengeri szüretet és rá egy hétre a hegyi szüretet. A kerti szüret,
olvassuk 1735-ben a holnapi napon, kedden, szerdán pedig
kukoricaszedés megengedtetik. 1 1737-ben ez áll a jegyzőkönyv-
ben : mivel a szőlő az okulátorok szerint nagyon rothad, a szüret
külső, belső kertekben szeptember 23-án lesz, a kukoricaszedés
meg a héten engedtetik meg. 2 A tengeriszedés vásár hetibe
október 18-án, a kerti szőlők szedése vásár után hétfőre hagya-
tik. 3 1740-ben a kerti szüret a héten csütörtökön, a tengeri,
búza szedése pedig a közelebb jövendő héten kezdődik ! 4 A ten-
geri szüret 1791-ben szeptember 27-ére, a kerti szüretet október
l-re ette a városi tanács. 5 1800-ban a kerti szüret szeptember
t
24-én volt, a tengeriszedés a tengeri nyilasokban a közelebb
jövő októberi napon. 6 A kerti szüret október 1. napjára, a tengeri
szüret október 26. napjára tétetik.
A város két részletben szüretelt. Külön az alsójárás, külön
a felsőjárás. Míg az egyik szüretelt, addig a másik a városba
maradt és vigyázott. A meghatározott napnál előbb senkinek
t
szüretelni nem volt szabad. Ezt a városi tanács eljhatalmának
megszűnése után is megtartották a kertek. Még az én gyermek-
koromban is a kertség meghatározta a szüret napjait és előbb
nem volt szabad hozzáfogni.
Az is igaz, hogy a kertség előszüretet, népies nyelven kani-
zást is engedélyezett. A kertekben sok gohérszőlőt termeltek,
mely előre érik és így a kertség szeptember elején egy napot
tűzött ki, amelyen kanizni lehetett, aki akart. Az ilyen gyenge,
kanizott bort itták a szüreten.
Szüret napján jókor kiment a család és a rokonság a kertbe.
Az asszonyok beleállottak a szőlőbe, szedték, a férfiak kádat
készítettek elő a szedésnek, taposásnak, törkőnek. A legügye-
sebb ember a hordókat forrázta, egy-két fiatalember felvette
a puttont és ment a szőlő közé puttonosnak. így elhelyezkedve

1 Városi jegyzőkönyv. 1735. 297. DVL.
2 Városi jegyzőkönyv. 1737. 366. DVL.
3 Városi jegyzőkönyv. 1772. 144. DVL.
4 Városi jegyzőkönyv. 1740. 590. DVL.
0 Városi jegyzőkönyv. 1791. 50. §.
6 Városi jegyzőkönyv. 1800. 251.