Page 173 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

333

jókora szalonnát vág. Ügy vágja, hogy vékonya, vastagja
egyformán essék. Egy jó darab sóshájat is tesz pergelni. Még
egy szilke zsírt tesz fel szalonna kímélése végett. A kisebb
kásás-zacskóba köleskását végül egy zsákba kolompirt, egy
f
néhány fej vöröshagymát és kevesebb fej okhagymát tesz és
kész a heti eleség.
— Na hé ! tegyél egy kis gazt is a kasba az elesígnek !
mondja a gazda a kocsisnak. Ez egy öl szénaízíket a kasfarba
tesz fel. Míg a szekérre a gazdasszony vagy a szolgáló hozza
először az íteles fazekakat. A kocsis egyenként ülteti a dús gazba,
egyenlő távolságra egymástól, hogy össze ne koccanjanak és a
rázást is kibírják. Ezután a zacskókat rakja jól fel. Ezek elébe
jönnek a kenyerek, elébe a kolompiros-zsák. Az eleség fel van
pakkolva. Legfeljebb a kaskaró-ba akasztanak még egy abrakos-
tarisznyát, melyben van a gazdának egy kis maradék tyúkhús
és egy üveg bor. A kocsis veszi a ponyvát, betakarja az elesíget,
hogy ne süsse a nap, ne lepje a por a hosszú mezei úton.
Az eleség előtt a gazdának csinál szalmából ülést, erre az
óriási bundát összehajtva felteszi, a kocsis magának a faülést
t
v
felteszi, befog és asárnap délután kimennek a anyára, egy hétre.
t
A anyán száraz eleséget (tészta, kása, só, paprika) az elesí-
ges ládába teszik. Ez a láda bükkfából készült, nagyon szépen
díszített. Elfér benne egy-két heti eleség. A kenyeret a pócra
teszik, hogy hadd járja a levegő, különben megpenészedik.
Az íteles fazék az íteles szuszik-ba kerül. Csak akkor veszik le,
mikor melegíteni akarnak.
Egy hét múlva a zacskók kiürülnek, piszkosak lesznek. A
gazda összeszedi, a sok piszkos zacskót a legnagyobba dugdossa
és hazahozza kimosni. A tisztába pedig újra elesíget visz ki.

XI. A magyar ember itala.

A debreceni és tiszántúli magyar elsősorban vízivó. Leg-
főbb vágya, jól lakjék és jót igyék rá. A vizet ásott kutakból
issza. Ez a víz nem egészséges, mert a felső talajvíz jön össze
az ásott kutakban és abban temérdek salétromsó, sziksó, eset-
leg keserűsó és még több szerves anyag van. Nem csuda a fal-
vakban gyakran felüti fejét a ragályos betegség. Némelyik kútat
mélyebbre kell ásni, ebbe jobbízű víz jön össze, erre nagyon
sokan is járnak, ez a jó kút, míg a másik rossz kút és ide kevesen
járnak. A közmondás is azt tartja : „sokan járnak, mint a jó
kútra !"
Az ásott kutak lehetnek sírkutak, gödörkutak és kávás-
kutak. Az első mélyebb ásott kút, deszkával be van fedve, hogy
éjjel bele ne essék valaki, a második is hevenyészett gödör
valamely vízállás mellett. Ebben összegyűl a víz és ezt isszák,
a káváskút rendes kiépített bélelt mély kút, melyben a bélés