Page 179 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

339

kenyerét otthon is meglelem", a szomszédasszonyt forgatja.
Egy pár városi legény is bevetődik. Lő kettőt. Van ijedség.
Kancsó bor a díja. Rakétát ereszt a másik. Megáll mindenki,
nézik a gyönyörű tűzijátékot. Alig bomlik széjjel a fénykéve,
már sistereg a másik tűzgolyó felfele. Nem táncol már senki,
a cigány hegedűjébe is beleszakadt a nóta. A űzijátékot nézik.
t
Itt megszűnt, a másikban kezdődik a rakétázás, lövöldözés.
Ünnepi hangulatban van az egész kert.
Régi szokás ez, mert már 1793-ban tanácsi intézkedést
tett szükségessé. „A szüret október 2-án lesz. Szokásban van,
hogy puskával, ágyúval lövöldöznek és azért sok kárt okoznak
emberben, állatban, ezért eltiltatik", 1 hirdeti meg a Tekintetes
Tanács. Itt nem esik ilyen baj.
Jól beesteledett. Még két hordó bort hazaküldött gazd-
uram, a többi megfér a pajtában.
— Na Józsi ! lg a kunyhó, ropog a nád ! — húzd csak
frissen, de szívesen, hadd rázzuk meg a pendelyt a fejírcselé-
deken.
— Ugyan hagyja, ne beszíjjík mán ilyen sajtalan beszídet !
— feddi az asszony.
— Nem értesz Te ahhoz, anyjukom !
A zene felzendül, táncolnak venyigetűz mellett.
A debreceni cívis nem törődött a borával, bár hangsú-
lyozta, hogy a szőlőt csak hámozva szereti ! Azt dalolgatta
jókedvében :
Nem iszok bort, csak a szőlő levit
Azt is csak úgy, ha megszűrik elébb.
Meg is itta a bort, de nem gondozta. Ha kiforrott, meg-
töltötte a hordót, azután a seprőn hagyta egészen március
végéig, azt tartva, hogy a bornak a seprő az ágya. Azután le-
húzta és így hagyta, míg meg nem itta, vagy el nem adta.
Már a XVI. század közepe óta a bort és minden szeszt a
város mérette saját csapszékeiben. Méretett pedig gyengébb
kerti borokat és erősebb hegyi borokat. Szűcs István szerint
Debrecen város tanácsa jövedelmének gyarapítására már
1572-ben behozta a borfogyasztási adót. Sőt Báthori István
erdélyi fejedelem 1583-ban kelt szabadalmi leveleire hivatkozva
1591-ben behozta a bormonopoliumot. 2 Magánosoknak bort mér-
ni tilos volt, aki ezt cselekedte, vakbort mért és büntetés alá esett.
De azt is megbüntették, aki vakbort ivott. Vakbor büntetés
1811-ben 10 forintról 200 frtra, 80 frtról 400 frtra emeltetik. 3
A vakbort ivó fizet 3 frt helyett 15 frt-ot, denunciáns kap
1 Városi jegyzőkönyv. 1793. 693., és 722. §§. DVL.
2 Városi jegyzőkönyv. 1572. 257. 1.
3
Szűcs István id. m. I. K. 213. és II. 634. 11.
2 0 *