Page 180 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

340

13 frt 20 kr. helyett 66 frt 40 krt. 1 Aki megismételte ezt a
I
kihágást, hordóját fenékbe vágták és borát elfolyatták. tt nem
volt kegyelem. 1793-ban a nagy Sinay Miklós egyik rokonának,
Sinay Gábor prókátornak hordóját a piacon, a városháza előtt
f
ütötték fenékbe és olyatták el a borát. A városnak jó haszna
volt, mert Zoltai szerint a bormérés 1676—83-ig 130,697 frt
88 dénárt jövedelmezett. 2
Azokat a helyeket, ahol a bort mérték, csapszéknek, azokat
az embereket, akik a bort mérték, csapiároknak nevezte a régi
debreceni nép. A korcsma, korcsmáros csak jóval később jött
használatba, s az egyszerű öregemberek ma sem szokták meg.

Fig. 91. ábra.
Közép- és újkori vizesedények Debrecenkörüli ásatásokból. Déri
múzeumban.
Mittelalterliche und neuzeitliche Wasserkrüge. Gefunden bei den Aus-
grabungen in der Umgebung von Debrecen.

A debreceniek a bort Somogyból, Baranyából és a Hegy-
aljáról hozatták. Ezt mutatja a városi Tanács 1556 határozata,
mely elrendeli, hogy azok a bormérők, akik somogyi és baranyai
bort mérnek, cégérül gyalogfenyővel vegyes borostyánt hasz-
náljanak, a hegyaljai bort mérők csapiárok pedig vagy tisztán
csak borostyánt, vagy forgáccsal kapcsolatosan használjanak
cégérül. Azok, akik a cégérek felcserélésével csalni akarnak,
a bíró egyenként 1 rt-tal elmarasztalja. 3
f
1 Városi jegyzőkönyv. 1811. 237. 1. DVL.
2 Zoltai Lajos : Debrecen a török uralom végén. 167. 1.
3 Városi jegyzőkönyv. 1556.