Page 192 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

352

Boros- és más italosedények.
Az alföldi ember ivóedényei az italok szerint változnak.
Vizesedényei : kút közelében a veder. Szegényember felhúz
t
egy veder vizet, a kút kávájához ámasztja a vedret, kilöttyint
a vízből egy keveset és jót iszik belőle. A folyó közelébe nagy-
karimájú kalapja széléből, vagy beütött tetejéből iszik. Sőt a
könnyebben hajló gyermek
lehasal a földre, tóból, po-
csolyából jóízűen szürcsöl.
Ha a vizet el kell vinni,
cserépkorsóval megy víz-
ért. A cserép vizesedé-
nyek két fajtáját hasz-
nálja : a kanlát és a korsót.
A kanta bőszájú vizes cse-
répedény, van fehér mázo-
latlan vászon kanta, me-
lyet vidékünkön kerezsi
kantának hívnak, vagy po-
haras, rostás csecseskorsó.
Ez a korsó abban külön-
bözik a kantától, hogy e-
t
tejére a fazekas poharai
képez ki és a pohárba
rostát (szűrőt) csinál, hogy
a nyitott kutakban oly
gyakori szeméttől meg-
szűrje a vizét. Legnagyobb
tökélyre vitték a szűrő-
készülék gyártásával a
nádudvari ősi korsósok,
akik fekete füstölt kor-
Fig. 97. ábra. sóikba olyan sűrű rostát
Üjkori kis mázoskorsó, sírlelet. Déri t e t t e k 7 W y alig m e g y á t
mn vAnm non ^ » i
múzeumban.
Neuzeitlicher kleiner glasierter Krug, rajta a víz. lettek ezt
Grabfunde. Déri Museum. azért, mert a Nádudvar
körüli puszták kútjaiban
tömérdek víziborjú (gőte Triton eristatus és Triton punctatus)
van és a nép nemcsak útálja, hanem azt a babonát hiszi,
hogyha az ember megissza, megnő a gyomrában és azt
átrágja. Ez a sűrű rosta nem bocsátotta be a gőtét.
Korsó is kétféle van. Vászon s mázas. A vászon (mázat-
f
lan) szintén kétféle : van fehér kerezsi ajta és füstölt nádudvari
fajta. A tanyai nép nagyon szerette a füstölt fekete korsót,
mert ez a vastag, erősfalú korsó párolgása folytán a vizet