Page 194 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

354

fából csövet csinál, annak a végére képez ki egy ónszűrőt.
Ezt a csövet a csobánba dugja és úgy szívja ki a vizet.
t
A magyar ember borát hordóba szűri és artja. Öregembe-
rektől halottam, hogy nagyobb mennyiségű bort 15—20 literes
korsók-ban tartottak és télire a gabonásveremben, búzába és
rozsba süllyesztették s innen fogyasztották el. Az ilyen nagy
vastagfalú cserépkorsót a Kunságban, Bihar megye északi
részében kűkorsó-nak nevezik ma is. Nagyobbmennyiségű bort
kantákba vitték. Ezek a kanták a református egyházaknál és
céheknél nagyon díszesek voltak. Ezekben a boroskantákban
vitték a templomba fel az úrasztalához szolgáló bort, ezekből
töltögették ón, ezüst, aranykancsókba ki és helyezték el az
úrasztalára. S ezekből töltötték ismét arany-, ezüstkelvhekbe
s osztották ki az úri szent vacsorát a híveknek.
A céhek gyűléseikben társpoharat ittak. A terített asztal-

Fig. 98. ábra.
Pályinkás butéliák, palackok, karafinák, szalmásüveg, poharak. Közé-
pen elül a porciös.
Branntwein-Bouteillen, Flaschen, Karaffen, Strohflasche, Gläser. Vorne
in der Mitte die Messflasche.

hoz nagy korsóban vitte a bort a gyors friss szolgáló mester
és töltögette ki a bort az arany- és ezüstpohárba. És úgy ittak
legtöbbször egy pohárból. Nagyon szép céhkorsók és társpoha-
rak vannak a Déri múzeumban.
A bort a magyar ember csuporból, oros-kanesóból itta és
nem üvegből, kiváltképpen nem pohárból. A nóta is ezt mondja :
Megiszom én a bort zsíros csuporbúi is,
Szeretem a rózsám, még a rendin túl is.
A magyar nehezen hódolt a higiénikus mulatozásnak.
Mikor a bort már üvegbe adták, mellé poharat tettek, a poharat
félretolta és az üvegből itták egymás után a barátok a bort.
A debreceni ember markába fogta az üveg testét úgy, hogy a
kisujja a végéhez közel volt és azt mondotta : ,,a kisujjomig !"