Page 199 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

359

etetőn, a csutkázón kapja a tengeriszárat (csutka), a levelét
leeszi és a szára megmarad. Ez a csutkaízík (csutkaízék). Tavasz-
szal az izíket összekaparják : ízíkelnek ; kazalba rakják és egész

Fig. 102. ábra.
Napszámos főz a villanyelen, szalma tűznél.
Tagelöhner kocht sein Essen an der Gabelstange.

évben mindig ebből fűtenek, tüzelnek. Érthető, hogy miért van
az alföldi magyar paraszt annyira ellene a miniszteri rendelet-
nek, mely a molyirtás érdekében a csutkaízík elégetését rendeli

Fig. 103. ábra.
Földbeásott tűzhely a Hortobágy-pusztán.
Kochherd in den Boden gegraben auf der Hortobágger Heide.

el. Ha ezt komolyan végrehajtanák, a tiszántúli földműves
nép tüzelő nélkül maradna. így olyan kivezető utat találtak,
hogy a csutkaízíket szalmával rakják be és az alól tüzelnek,