Page 198 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

358

hetenként három-négyszer összeseprik a juhport és ezzel télen
a faluban fűtenek. Jó tűzrevaló a kemencében. Szép kenyér
sül nála, csak egy kis szaga van. A gané feltüzelésével nagy kárt
tesznek a legelő gazdaságnak.
A mezőgazdasággal foglalkozók télen összehordják a trá-
gyát, szalmával felkeverik, vízzel vagy trágyalével megöntik,
tavasszal deszkaformába tapossák, kivetik, megszárítják. Ez a
levélgané, mely eladó portéka és vásári ára van. A trágya
eladásával és feltüzelésével nem kevés kárt tesznek a mező-
gazdaságnak. Ez a ganéval való tüzelés.
t
A másik tüzelő anyag a anyákon a szalma. Ezelőtt a kocsis-
nak, aratóknak a fizetésébe bele volt véve egy vagy két szekér
tűzrevaló szalma. Ma már nem adnak, mert a szalma kell téli

Fig. 101. ábra.
Földfeléépített sárkatlan, mögötte a tüzelőanyag szárított trágya
a pusztán.
Kochherd aus Lehmerde geformt. Nebenan das Heizmaterial : getrockneter
Kuhmist auf der Heide.
takarmánynak, alomnak a jószág teleltetésnél. Ma már a tanyá-
kon sem igen főznek, sütnek szalmánál, ami a trágyázás javu-
lására mutat.
Szalma helyett inkább csutkatövet szednek és ezzel tüzelnek
és fűtenek. A tavaszi zöld vetést május elején ellepik
az emberek, asszonyok, gyermekek. Kétrét görnyedve húzgál-
ják ki a csutkatöveket jobbkezükkel, a balkezükben bot van,
ezzel megütögetik, hogy a föld hadd hulljon ki a gyökerek
közül. Csomóra hányják és ha ráér a szekér, felhányják rá,,
ha részibe szedték a részt elviszik a faluba, a többit átadják
a gazdának.
Jelentős tüzelőanyag a csutkaízík. A telelő jószág a szabad