Page 201 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

361

— Nem veszem én el, nem tud a' kenyeret sütni, egy kis
ítélt főzni, zsidónál cselédkedett — szabadkozik a kocsislegény
az ajánlott leánytól.
— A csak a lány öcsém ! reggel a tejet herre viszi, kimegy,
oszt dílre nyóc embernek jó ítélt főz ! — ajánlja a vőfély
az idejét haladta lányt.
— Tartsd jól az uradat, akkor szeret ! — mondja gyakran
a sokat tudó vénasszony a panaszkodó fiatalnak.
A magyar ember főzőeszközei. A debreceni és tiszántúli
magyar háztartásban kevés, de rendben tartott szükséges
konyhaeszköz van. A sütő és főzőeszközt a tiszántúli asszony

Fig. 105. ábra.
itteles kettős-fazék, cifra ételthordó-fazék.
Buntes Töpfchen, Doppelspeiselopf. gezierter Speisetopf.
edin (edény)-nek nevezi. Edín a fázik (fazék), a szilke, a csupor
épúgy, mint a lábas, a tál, a tányér.
Ezeknek száma a konyhában mindig a magyar vagyoni
állapotától függ. A szegény családnak egy-két fazék, csupor,
kis tál, néhány ányér az egész berendezése. A gazdag debreceni
t
cívis portán a tálast majd összenyomja a rengeteg edény.
Szép átvány és a jómód kifejezője.
l
A legősibb főzőeszköz a cserépfazék. Ez az öblös hordó-
alakú edény évszázadok óta alig változott a magyar ipar terén.
Nagysága a három-négy literes családi fazéktól a húszliteres
lakodalmas fazékig változik. Kétféle vátlozatban van meg.
1. Vászonfazík (fazék). Egy fehér vagy füstölt fekete mázatlan
kivitelben, vagy 2. mázosfazék különféle mázzal égetve. A kettő
közt van a füstölt fekete fazék, melyeket főzésre nem igen hasz-
náltak. Inkább mosó és mosogató vizet melegítettek benne.
A kisebbeknek rendesen egy füle, de soknak ma már két füle
van, a nagyobbaknak mindig két füle van. A kisebb fazekak