Page 148 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

283

A perecsütők Debrecen város keleti részén, mint mondták,
a Csapón laktak. Még van ma is egy, ez is azon a részen lakik.
Az 1798-i összeírásban 40 perecsütőt találnak. Éspedig:
Kovács Ferencné, Kanga Jánosné, Gvörfi Istvánné, Nagy
Jánosné, Szabó Istvánné, Dobozi Istvánné, özv. Foga Ist-
vánné, Gyalay Mihályné, ifj. Foga Istvánné, Gyulai Jánosné,
Fodor Andrásné, Arany Mihályné, Nagv Mártonné, Szalai
Györgyné. II. csoportban : Fűsűs Istvánné, Bagaméri Sámuelné,
Kanéra Jánosné, Szabó Györgyné gazdasszony, Dobozi Jánosné,
Szabó Istvánné, Pipó Ferencné, Horváth Ferencné, Gyulai
Ferencné, Földesi Istvánné, Pap Mihályné, Halmi Jánosné,
Bereczki Jánosné, III. csoport : Foga Mihályné gazdasszony,
Borbély Mihályné, Éles Istvánné, Varga Andrásné, Kovács
Istvánné, Béres Ferencné, Vasvári Istvánné, Kanéra Ferencné,

Fig. 55. ábra.
Debreceni perecelv. 1. Zsírosperec. 2. Parasztperec. 3. Nagy vajas
perec. 4. Sovány, főttperec. 6. Kis vajasperec.
Brezel aus] Debrecen.

Veres Jánosné, Gacsárdi Pálné, Tóth Mihályné, Kovács Mi-
hályné, Szökős Istvánné.
A perecnek kétségkívül a legősibb fajtája a darunyak, ez
a sülttészta a kenyértésztából készül. Mikor már a kenyeret
kiszakították, meghagynak egy félcipónyi darabot. Tenyerük-
t
ben, vagy a eknő fenekén hosszú kötélalakúra nyújtják. Felső
végét visszahajtják, vagy két-háromrét hajtják, a tepsit kicsit
megzsírozzák és a kenyér után beteszik a kemencébe. Ott meg-
sül. Másnap megöntik.
A perec a darunyakból úgy fejlődött, hogy a hosszú,
vékony rudakat elszaggatta a nyújtó asszony darabokra, kari-
kába hajtotta, és a friss tészta egyik végét a másikra téve,
tenyere hátsó szélével ráütött, mire az összeragadt.
A perecet az utolsó még élő perecsütő özv. László Mihályné
elbeszélése szerint 0-ás lisztből kell sütni. Kovászt kell tenni