Page 152 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 152
287
mintha tojással lenne bekenve. A nagy zsirosperecet is főzik
és sütik. De jó is ám kávéval, teával. Sajnos, újabban a pékek
olcsó sósperece szorítja ki a forgalomból.
Egy-egy perecsütő nem bírta ellátni a forgalmat, így segít-
séget vett maga mellé. Ezeket dógosoknak nevezte a régi deb-
receni asszony. Ez a dógos szó a mai nuinkás elnevezésnek jobb,
ősibb kifejezése. A dógos rocska és zsákszámra dolgozott.
Hetiszámot kapott, régen 3—4 pengőt, ma 6 pengőt. Régen
4—5 napot dolgoztak egy héten, ma egy-két napot. László
Mihálvné öreg kora miatt már nem dolgozik, de leánya, menye,
Fig. 59. ábra.
Perecsütő szedi az azsagra a megsült perecet.
Der Brezelbäcker sammelt die gebackenen Brezel auf die Stange.
•> szóval a család maga is elgyőzi a perecsütést, mert mint pana-
szolta, ha ötszáz perecet elvisz három kofa, két nap elég.
Régen nagy étkezésekkor, családi alkalmakkor a perec
nagy szerepet játszott. Az öregasszonyok emlékeznek rá, hogy
lakodalmakon főttészta a nagy zsirosperec volt, melyet kávéval
fogyasztottak. A vőfély mikor a menyasszonyt a vőlegényes
házhoz vitték, tiszta új rostából apró perecet szórt a bámész-
kodók közé. A lakodalomban éjjel perecet kínáltak. Név-
napokon szintén jelenvolt a magyar nép ez egészséges eledele.