Page 156 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

291

van 1758-ból egy latinnyelvű felszabaduló-levél Jósa János
részére. A Déri múzeumban őriztetik a debreceni mézeskalácsos
céh egy jegyzőkönyv töredéke 1755—1848., melyben idegen
nevű mester nem fordul elő.
A céh a magyaros formák legízlésesebb változatait met-
f
szette ki. A ormákat görcstelen vadkörte falapba maga az ügye-
sebb mézeskalácsos metszette ki. A metszésre egy kis véső
készletet tartott a mézeskalácsos. A Déri múzem mézeskalá-
csos fülkéjében egy kis gyűjtemény van összeállítva. Ebben az
1—3 cinkvéső, 4 sáséi, 5 holvéső, 6 kaparó, 7 pucoló, 8 ár.

Fig. 63. ábra.
Mézeskalács-formák bádogból. Déri múzeum.
Lebzeltenformen aus Blech.

Ezzel a kevés, egyszerű szerszámmal művészformák egész soro-
zatát vésték ki. Valamennyi ipari, népies fametszet, rendkívül
megbecsülendő darabjai a XVIII., XIX. század népies munká-
jának annál is inkább, mert ma már a faszobrászok kéredszkedtek
be ; a mézeskalácsos nem vés többé formát, ki is ment a for-
mákból a népies zamat. Fa forma száznál több van a Déri
múzeumban.
Volt idő, mikor a bádogosok készítettek formákat. Ezek
a formák inkább a mézeskalács alakját formálták, nempedig
a felületet. Ezek a formák inkább Karcagon voltak. Ennél
a plasztikát inkább szabadkézzel képezték ki. Ilyen bádog-
formát is nagyszámmal őriz a Déri múzeum.
Hogy készül ma a debreceni mézeskalács? Ma Debrecenben
kilenc önálló mézeskalácsos és három szakmunkás van. Be-
19»