Page 158 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 158
293
kiverik. Ezt a 'mun-
kát kiverésnek neve-
zik. Egyik-másik mes-
ter a kiveréshez' ki-
verő fát használ. A
csonkakúpalakú fá-
nak a nyelét markába
fogja és a vastag ré-
szével üti a tésztát.
Kiverés után a
kiformált tésztát a
gárbdeszkára rakják
szét, ha egy deszka
tele van, a gárbfo-
kokra teszik, addig
gyűjtik, míg érdemes
érte a kemencét be-
fűteni.
A kemence olyan Fig. 65. ábra.
boglyakemence, mint Debreceni mézestányér magyar címerrel és
amelyikben a kenye- koronával.
ret sütik, csak alacso- Debrecener Lebzeltenteller mit dem ungarischen
nyabb és a feneke szé- Wappen und der Krone.
lesebb. A kemencét
jobban be kell fűteni,
mint a kenyérnek. A
kiformált mézestész-
tákat pléh-re (pléh-
tepsi) teszik. Négy
pléhet tesznek be a
kemencébe. A pléhek
mellett a baloldalon
tűz lángol. A mézes
nyitott ajtónál sül, a
kemence előtt állan-
dóan ember ül, szem-
magasságban belát a
kemencében, forgatja
a tepsiket, tesz né-
hány vékonyra hasí-
tott hosszú szilán-
kot a tűzre, hogy
lángoljon. A tészta Fig. 66. ábra.
hamar sül, pirul. Ha Debreceni mézestányér magyar címerrel.
megsül, kirakják, Lebzellenteller aus Debrecen mit dem unga-
hogy meghűljön. Ez rischen Wappen.