Page 158 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 158

293

      kiverik.  Ezt  a  'mun-
      kát  kiverésnek  neve-
      zik. Egyik-másik  mes-
      ter  a  kiveréshez'  ki-
      verő fát  használ.  A
      csonkakúpalakú    fá-
      nak  a  nyelét  markába
      fogja  és  a  vastag  ré-
      szével  üti  a  tésztát.
           Kiverés  után  a
      kiformált  tésztát  a
      gárbdeszkára  rakják
      szét,  ha  egy  deszka
      tele  van,  a  gárbfo-
      kokra  teszik,  addig
      gyűjtik,  míg  érdemes
      érte  a  kemencét  be-
      fűteni.
           A kemence  olyan               Fig.  65.  ábra.
      boglyakemence,  mint   Debreceni  mézestányér  magyar  címerrel  és
      amelyikben  a  kenye-                koronával.
      ret  sütik,  csak  alacso-  Debrecener  Lebzeltenteller  mit  dem  ungarischen
      nyabb  és a feneke  szé-        Wappen  und  der  Krone.
      lesebb.  A  kemencét
      jobban  be  kell  fűteni,
      mint  a  kenyérnek.  A
      kiformált  mézestész-
      tákat  pléh-re  (pléh-
      tepsi)  teszik.  Négy
      pléhet  tesznek  be  a
      kemencébe.  A  pléhek
      mellett  a  baloldalon
      tűz  lángol.  A  mézes
       nyitott  ajtónál  sül,  a
       kemence  előtt  állan-
       dóan  ember  ül,  szem-
       magasságban  belát  a
       kemencében,  forgatja
       a  tepsiket,  tesz  né-
       hány  vékonyra  hasí-
       tott  hosszú  szilán-
       kot  a  tűzre,  hogy
       lángoljon.  A  tészta              Fig.  66.  ábra.
       hamar  sül,  pirul.  Ha  Debreceni  mézestányér  magyar  címerrel.
       megsül,    kirakják,  Lebzellenteller  aus  Debrecen  mit  dem  unga-
       hogy  meghűljön.  Ez              rischen  Wappen.
   153   154   155   156   157   158   159   160   161   162   163