Page 154 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 154
289
ipar. Ebben az állapotában még nagyon kevés változat van
az áruban. Főképpen a legprimitívebb mézesbotokat, mézes-
mogyorókat készítették. A mézesbot 10—30 cm. hosszú, 1 cm.
vastag mézestészta ma is. A mézesmogyoró a tarhonya nagy-
ságú szemektől egész a hüvelykujj vastagságú darabokig vál-
tozik. A mogyorók közül régen nagyon kedvelt volt a borsos-
mogyoró, melynek tésztájába egy kevés tört borsot tettek és
úgy süttöték meg. Pompás mézestészta, de a mai nép elhanya-
g o l -
A XVIII. század elején már olyan kifejlett ipar, hogy a fér-
Fig. 61. ábra.
Mézeskalács formametsző-vésők. Déri múzeumban.
Meissel zum Gravieren der Lebzeltenformen im Déri Museum.
fiak űzik és a mézeskalácsos céhbe tömörültek. A Déri Múzeum
egy szép színes, virágos magyarnyelvű felszabaduló-levelet
őriz 1738-ból, melyben Debreceni András és Kultsár János
céhmesterek a Kovács Sámuel mézeskalácsos mesternél inas-
kodó Méhész Lukács nevű ifjút felszabadítják. Ebben a levél-
ben Csizmadia András, Kökényesi János, Szabó Ferenc, Boldi-
sár Mihály, Jándi János mézeskalácsos-mesterek nevei szerepel-
nek. Ezek a nevek bizonyítják, hogy a mézeskalácsos céh tag-
jai magyarok voltak. Hasonlóképpen a Déri Múzeumban
17