Page 154 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 154

289

     ipar.  Ebben  az  állapotában  még  nagyon  kevés  változat  van
     az  áruban.  Főképpen  a  legprimitívebb  mézesbotokat,  mézes-
     mogyorókat  készítették.  A mézesbot  10—30  cm.  hosszú,  1  cm.
     vastag  mézestészta  ma  is.  A  mézesmogyoró  a  tarhonya  nagy-
     ságú  szemektől  egész  a  hüvelykujj  vastagságú  darabokig  vál-
     tozik.  A  mogyorók  közül  régen  nagyon  kedvelt  volt  a  borsos-
     mogyoró,  melynek  tésztájába  egy  kevés  tört  borsot  tettek  és
     úgy  süttöték  meg.  Pompás  mézestészta,  de  a  mai  nép  elhanya-
     g o l -
          A  XVIII.  század  elején  már  olyan  kifejlett  ipar,  hogy  a  fér-






























                               Fig.  61.  ábra.
              Mézeskalács  formametsző-vésők.  Déri  múzeumban.
          Meissel  zum  Gravieren  der  Lebzeltenformen  im  Déri  Museum.

      fiak  űzik  és  a  mézeskalácsos  céhbe  tömörültek.  A  Déri  Múzeum
      egy  szép  színes,  virágos  magyarnyelvű  felszabaduló-levelet
      őriz  1738-ból,  melyben  Debreceni  András  és  Kultsár  János
      céhmesterek  a  Kovács  Sámuel  mézeskalácsos  mesternél  inas-
      kodó  Méhész  Lukács  nevű  ifjút felszabadítják.  Ebben  a  levél-
      ben  Csizmadia  András,  Kökényesi  János,  Szabó  Ferenc,  Boldi-
      sár  Mihály,  Jándi  János  mézeskalácsos-mesterek  nevei  szerepel-
      nek.  Ezek  a  nevek  bizonyítják,  hogy  a  mézeskalácsos  céh  tag-
      jai  magyarok   voltak.  Hasonlóképpen  a  Déri   Múzeumban

                                                              17
   149   150   151   152   153   154   155   156   157   158   159