Page 138 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

273

kodás-átói megszabadult, reggel már mindegyiket ott várta a
tubu, galamb. Nagy volt az öröm. Ezt ma már Debrecenben
nagyon elhagyták. A gyermekek öröme bazári áru lett. Csak
az öreg gazdasszonyok sütik még, ha szépen kérik őket. Ellen-
ben vidéken még mindig sütnek. Szép galambokat kaptunk
Cigándról.
A kalácsba egy kis ízesítőt is szoktak tenni. Régi szokás
volt Debrecenben a mazsolás kalács. A kalácstésztába mazsola-
szemeket szórnak és úgy is tesznek, hogy egyik-másik előtűnjön
étvágygerjesztőnek. Az ilyen „szemes kalácsot" nagyon szeretik
a gyermekek. Szokásban van a töltöttkalács. Ezesetben a
kalácstésztát vastagra elnyújtják, rá cukros diót, darált mákot
hintenek, vagy lekvárt tesznek és feltekerik hosszú henger
formába, tetejét felvert tojással megkenik, tepsibe teszik,

Fig. 50. ábra.
Tubu. Galamb kalácsból (Cigánd).
Tauben aus Kuchen geformt. (Cigánd).

megsütik és így fogyasztják el. Fogyasztáskor vágnak belőle
egy darabot. Neve : diós, mákos, lekváros kalács.
Ezeken a leggyakrabban használt kalácsokon kívül sütnek
még kürtös kalács-ot. A kalácstésztát elnyújtják és egy 10—15
cm. hosszú, ujjnyi vastagságú fácskára csavarják. A kisteknőben
vágókéssel a dióbelet megvágják, a kalácsot tojással bekenik,
vágott dióval jól megszórják. A tepsit bezsírozzák és a fel-
csavart tésztát a fácskákkal együtt szépen sorjába belerakják.
f
Jól befűtött kemencében megsütik. Mikor megsült, a át kiveszik
belőle. Ez a kürtőskalács. Igen jó.
A fánsült kalács hasonlóképpen készül, csak nagyobban.
A fánsült kalács parázson sül. A szabadkonyhán nagy tüzet
r
t
raktak. Mikor elégett parázzsá, átették a űzikutyát, elővették a
kalácsfát, mely egy 38 cm. hosszú, 7 cm. átmérőjű keményfa
henger, hátsó végén egy 10 cm., elülső végén 26 cm. hosszú vas-
száron, s 12 cm. kunkorgós vasforgató. Ezt a kalácsfát zsírral
17