Page 134 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 134

269

      durva  korpa.  A  kovászt  úgy  gyúrja,  hogy  a  jó  félkosár  durva
      korpát  a  nagyteknőbe  tölt,  középén  egy  üreget  váj,  beletölti
      az  anyakovászt,  most  veszi  a  kenyértésztát,  beleszaggatja  a
      másik  kettőbe.  Az  egészet  összegyúrja  úgy,  hogy  a  tészta  el-
      oszoljon  a  korpában  és tésztás  ne  legyen.  Most  az  egész  gyuratot
      belenyomkodja  a  szakasztókosárba  és  beteszi  az  ágy  mejjibe,
      párnát  tesz  rá  és  várja,  hogy  melegedjen.  Nagyon  nem  szabad
      megmelegedni,  mert  megfüiik  és  elromlik.  Két-három  óra
      hosszáig  melegedett,  akkor  kiveszi  a  kosarat  és  tartalmát
      1—150   m.  átmérőjű,  karimás  köralakú  kovászszárítóra  üti  ki
      egy  darabban.  A  csonkakúp  alakú  meleg  kovászt  ezután  szét-
      morzsolja  és  az  egész  kovászszárítón  szép  vékonyan  elteríti.
      Elteszi  egy  férehelyre  és  még  párszor  megkavarja,  míg  ki  nem
      hűl.  Ezután  a  kemence  tetejére  teszi  száradni,  de  vigyáz  rá,
      hogy  fel  ne  melegedjen  az  esetleg  befűtött  kemencétől.  Itt  áll,
      míg  nem  sütnek.  Ha  soká  sütöttek,  nagy  zacskóban  eltették
      a  megszáradt  kovászt.
          A  kovászra  nagyon  vigyázni  kellett.  Meg  ne  lopják,  vagy
















      A  kenyér  megszegése.  1.  Felhasadt  kenyér.  2.  Egy  karé  kenyér.  3.
      Megszegett  kenyér  a  pilissel.  4.  A kenyér  részei  :  h  =  alsó-felső  haja,
      f  -  feneke,  t  =  teteje,  d  =  duca,  s  =  súlése,  e  =  eleje, fa  — fara.
                               5.  A  pirítós.
                  Anschneiden  des  Brotes  auf  der  Tiefebene.
      ki  ne  szórjanak  belőle,  mert  nem  kel  meg  sütéskor.  Kölcsön
      nem  volt  szabad  belőle  adni,  mert  nem  kél  meg.  De  ha  semmi-
      képpen  nem   tudta  kikerülni  a  gazdasszony  a  kölcsönözést,
      akármilyen  keveset  adott  is,  kilenc  darabot  visszadobott  belőle,
      mert  —  hite  szerint  —  csak  ez  esetben  nem  veszít  erejéből.
           Ma  már  a  kovászt  kenyértésztából  csinálják  úgy,  hogy  nem
      gyúrják  be,  hanem  kis  darabokban  megszárítják  és  zacskóban
      elteszik.  Mivel  ez  nem  mindig  jó,  helyette  élesztőt  használnak.
           Érdekes,  a még  élő öreg  cívisasszonyok  mesélik,  hogy  Debre-
      cenben  voltak  kovászcsináló  asszonyok,  akik  mindig  csináltak
      kovászt.  Ezt  a  kovászt  frissen  lehetett  felhasználni.  Ez  azonban
      nem  nevelt  szépen  felhasadt  magas  kenyeret.  Voltak  kenyér-
   129   130   131   132   133   134   135   136   137   138   139