Page 130 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása

265

(helyrehajtja). Betakarja egy tiszta abrosszal, dunyhát is tesz
rá, hadd pihenjék.
Míg a gazdasszony a nehéz dagasztást végezte, addig a
lánya, vagy a szógálló fűtött. Szegényembereknél szalmával,
ízikkel, ganéval fűtenek, obbmódú gazdáknál tengericsutkával
j
fűtik a kemencét. Egy sütésnél három jó zsák csutkát fűtenek
fel. Öt kenyeret, egyenként 4—-5 kg. és két cipót sütnek.
Mikor a gazdasszony abbahagyja a dagasztást, a kemencé-
hez lát. Megnézi, hogy fűtött a lány. Az utolsó kosár csutkát
szétszórja, hogy a feneke jól megsüljön.
— Eregy csak papot csinálni, én mán itt leszek !
A lány keres egy 30—40 cm. hosszú vékony gallyat, leg-
többször szőlővenyigét. Szakít egy 3—4 cm. széles, 40 cm. hosszú
r
ócska tiszta, mosott rongyot, bezsírozza és ácsavarja úgy 10 cm.
hosszan a galyra. Kész a pap. Nagyobb gazdáknál zsírmécsest
csináltak bádogból és ezzel világítanak be a kemence szájában,
míg bevetnek. A csutka már elégett, a gazdasszony veszi a
piszkafát, elüti vele a parazsat úgy, hogy a kemence fenekén
szétterüljön, hadd sorvadjon !
Most szakítsunk !
Erre a lány lerakja a szakasztókosarakat. Beleteszi a szép
tiszta szakasztóruhákat. A gazdasszony leveszi a dunyhát,
abroszt a szépen megkelt tésztáról. Veszi a kést. A megkelt
tésztából levág egy jódarabot. Csupa lyuk. Az elvágott tészta
mutatja, hogy jól van megmunkálva. A teknő üres végébe
lisztet hint és a levágott darabot gömbalakra gyúrja, beleteszi
a szakasztókosárba. Egész megtölti a lisztesarcú kenyértészta
a kosarat. A gazdasszony szabdalja a többit gyorsan. A kis-
fiúnak egy kis cipót vág, a ánynak szintén egyet. Ezeket nem
l
teszi kosárba. De maguknak egy dedcipót szakít, ezt már kosárba
teszi. Harmadrészét sem tölti meg. Végül hagy egy darabot
kovásznak. Ha ideje és kedve van az utolsó vakarékot, egy
darab kenyértésztát zsírral összegyúrja dübbencsnek. A gyerekek
enni kérnek, szegények egész nap nem ettek. Na várjatok, mind-
járt sütök egy lángost.
—- Eregy csak Juli, hozz egy darab hájat a kamarából !
A kenyértésztából kivág egy darabot, a közeli nyujtótáblán
vastagra elnyujtja, a késsel megkopogtatja, hogy sok lyuk
legyen rajta. A nyujtófán a kemence szájáig viszi, itt hirtelen
beteríti. A tűz bent még ég, a kerek tészta gyorsan sül a forró
kemencében. Mikor átsült, kiveszi, leteszi a nyujtótáblára,
a
megtörli a hamutól. Juli már tartja a jó sós avasháj t. Meg-
dörzsöli vele a két oldalát. Elszaggatja a kérő gyermekeknek.
— Nesztek, oszt haladjatok innen ! Juli is kap, —• maga is fal
egyet és megy a munka után.
A szén már nem lángol, tüze, szeme bágyadt, elsorvadt.
Most veszi a szivanó-t (szénvonó). Ez a szerszám trapézalakú