Page 123 - A debreceni és tiszántúli magyar emberek táplálkozása
P. 123

258

            elvágja  a  tésztát.  Derelyemetszésnél,  táskavágásnál,  eperlevél,
            csőregetésztánál  használják.
                 Galuskaszűrő.  Egy  öblös  meredekfalú  cserépedény,  mely
            tele  van  lyukgatva,  cserépnyélre  csinálva.  Rendesen  fekete
            füstölt  vastagfalú  edény,  nyele vége  vissza  van  hajtva,  melyben
            madzagot  fűznek  és  úgy  akasztják  fel,  vagypedig  olyan  nagy  a
                 r
            lyuk ajta,  hogy  erre  akasztják  fel.  A  feketén  kívül  van  mázas,
            sőt  ritkán  virágos  cserép  is.  A  Déri  Múzeumban  egész  sorozatát
            mutatjuk  be.
                 A  galuskán  és  csuszán  kívül  gyakran  főzött  tészta  a  száraz-
            laska,  vagy  debreceniesen  szabógallér.  Három-négy  tojással
            gyúrnak észtát  jó keményre,  kicipózzák,  elnyújtják jó  vékonyra.
                     t
            Feltekerik  a  nyujtófára,  ezt  kihúzzák  belőle  és  akkor  jó  éles
            késsel,  mint  a  leveslaskát  elvágják,  csakhogy  egy  centiméter
            szélesen.  Öt-hat  vágás  után  a  levágott  részt  elveszi  és  össze-
            rázza  a  nyujtótáblán.  Kész  a  laska.  Most  egy  vasfazékban,
            vagy  vékonyfenekű  lábosban  vizet  tesz  fel,  sót  tesz  a  vízbe,
            befedi,  jó  tüzet  tesz  alá.  Egy  kisebb  edényben  sósszalonnát
            aprít  és  megpergeli  szép  pirosra.  Félrehúzza  a  konyhán.  A  víz
            ezalatt  felfő,  zubog.  Az  asszony  megkavarintja,  megkóstolja
            a  levét.  Jónak  találja,  még  nagyobb  tüzet  tesz  alá.  Mikor  a
            víz legjavában  fő,  a laskát  szórásszerűen  beleteszi.  A hideg  tészta
            lehűti  a  sós  levet,  elállítja  a  fővést,  de  csak  pár  percig,  azután
            újra  fő.  Az  asszony  fakanállal  kavargatja,  hogy  össze  ne  álljon.
            A  vékony  tészta  hamar  fő.  Galuskaszűrővel  kiszedi  egy  cserép-
            tálba  és  mikor  megvan,  forró  tepertőzsírral  hirtelen  leönti,  jól
            összekavarja,  hogy  a  zsír  a észtát  mindenütt  érje.  Akkor  nem
                                       t
            ragad  össze.  Hint  rá  tehéntúrót  és  tepertőt  bőven.  A  jobb-
            módúak  inkább  darált  dióval,  mákkal,  cukorral  eszik.  Ősi  nagy-
            pénteki  böjti  eledel  a  debreceni  kálvinistáknál.  A  vendéglőben
            széles  metélt  a  neve,  levesen  főzik  ezt  a  tésztát.
                Ráncosgaluska.  A észtát  tojással,  vagy  vízzel  meggyúrod,
                                 t
            azután  elnyújtod  kezedbe,  derelyemetszővel  rombusz  alakúra
            metszed.  Középen  két  ujjad  közé  fogva  ránccal  összenyomod.
            Mikor  a gazdasszony  már  eleget  csinált,  szitára  rakja  s  a  sós-
            vízben  megfőzi.  Galuskaszűrővel  lábosba  kiszedi,  szalonna-
            tepertős  zsírral  leönti,  túróval  összerakja  és  készen  van.  Cigándi
            étel.
                 Angyalbögyörő.  A  krumplit  megmossák,  egészben  megfőzik,
            maghámozzák,    összetörik,  tojást  ütnek  bele  és  annyi  lisz-
            tet  tesznek  hozzá,  amennyit  felvesz,  meggyúrják.  Ekkor
            kiteszik  a  deszkára.  Egy  kicsit  elcsípnek  belőle,  megsodorintják,
            vagy  hosszút  nyújtanak  belőle  és  elvagdalják.  Megfőzik  sós-
            vízben.  Zsírban  megpirított  morzsával  behintik.  Melegen  meg-
            eszik.  A  magyar  étlapokon  nudli  a  neve.
                Restderelye.  Kaprot  apróra  vágják,  lemorzsált  tehéntúrót,
            tojással,  liszttel  (amennyit  felvesz)  összedolgozzák,  beáztatott
   118   119   120   121   122   123   124   125   126   127   128